5 hazai Nemzeti Park nyomában

Míg az Amerikai Egyesült Államokban már 1864-ben megalapították az első nemzeti parkot, Magyarországon egészen 1973-ig kellett várni az első állami védelem alá vett területre. Azóta az országban összesen 10 védett táj őrzi ökológiai örökségünket. Most ezekből hoztunk egy válogatást. Ha kedvet kapsz hozzá, hogy élőben is megnézd őket, kelj útra. A Simple appban vásárolt autópálya-matricával megkönnyítheted az utazások szervezését az alábbi helyszínekre is. Az e-matricád egyből a mobilodon landol, és emlékeztetőt is kapsz a lejártáról. 

Hortobágyi Nemzeti Park

A Debrecentől 40 kilométerre található Hortobágyi Nemzeti Parkba évszaktól függetlenül érkeznek látogatók. Országunk első nemzeti parkját a sajátos története, értékes elővilága, egyedülálló néphagyománya miatt az UNESCO még 1999-ben a Világörökség részévé nyilvánította. Mai képét a 19. században folyószabályozással, mocsarak lecsapolásával, legeltető állattartással és erdők kivágásával alakították ki. Ezek hatására a táj leginkább a keleti sztyeppék hangulatát idézi, a terület nagy része szikesekkel teli, rövid fűvel borított legelő, amelyet néhol halastavak, mocsarak, holtágak és nádasok tagolnak. Érdemes megfigyelni a terület élővilágát, legfőképp a madarakat, illetve az ősi magyar szürkemarhát, a rackanyájat és a mangalicát. Az ideérkező vendégek lóháton, kerékpárral, szekéren, csónakkal és gyalog is bejárhatják a Park területét, ezzel megcsodálhatják a Hortobágy jelképének számító kilenclyukú hidat, a gémeskutat, illetve Somogyi Árpád szoborcsoportját.

Aggteleki Nemzeti Park

Bár hazánk negyedik Nemzeti Parkjában számos fontos növény- és állatfaj él, elsősorban jelentős geológiai értékei miatt nyilvánították védetté a területet. Az Aggteleki-karszt és a Gömöri-Torna-karsztvidék ugyanis világviszonylatban is egyedülálló változatosságban vonultatja fel a karsztjelenségeket. A térségben összesen 1200 barlang található, amelyből 273 Magyarországon van. A barlangok között patakos, függőleges és hasadék típusúak is vannak, amelyekben a legkülönlegesebb cseppkőképződményekkel találkozhatunk. Ezeken kívül a térség még számos tavat, tengerszemet, víznyelőt és karsztforrást rejt magában. Az érdeklődők számára vezetett, felszíni gyalog- és biciklitúrákat is tartanak, illetve a bátrabbak akár különböző nehézségű sétákat is tehetnek a föld alatt. Érdemes elsőként a híres Baradla-barlangot célba venni, de semmiképpen se hagyjuk ki a Hurcul-ménesnek is otthont adó Jósvafő falvacskáit és Szádvárat. 

Fertő-Hanság Nemzeti Park

A Fertő-Hanság Nemzeti Park a vele összefüggő osztrák parkkal együtt 1991 óta védett terület. Az egykori mocsár- és lápvidék máig fennmaradt területei egyedülálló növény- és állattani, néprajzi és tájképi értékek menedékhelye. A park mozaikos szerkezetű, azaz a védett területek nem alkotnak összefüggő egységet. Legjelentősebb egységei a Fertő-táj, a Hanság, a Tóköz valamint a Répce-menti területek. Közép-Európa harmadik legnagyobb tava, a Fertő-tó számos vízimadár otthona. Fészkel itt nagy kócsag, bíbic, kanalasgém és nyári lúd. A tó magyar részének nagy része nádas, illetve vizenyős mocsár- és lápterület. A park a természetbarát pihenés mellett a művelődést is lehetővé teszi. A programok között számos vezetett gyalogtúra, csónakázás, biciklitúra és madármegfigyelés is megtalálható. 

Bükki Nemzeti Park

Az ország északkeleti részén terül el a vadregényes, barlangokkal, szurdokokkal, völgyekkel és erdőkkel szabdalt Bükki Nemzeti Park. Az összesen 38 ezer hektáros terület 1100 barlangnak ad otthont, köztük talán a legjelentősebb, a kiépített lillafüredi Anna-barlang és Szent István-barlang, illetve a Miskolctapolcai Tavasbarlang. A park nagy részét tengeri üledékes eredetű kőzetek, főként dolomit és mészkő építi fel, felszínét 95%-ban erdő borítja. A bükki erdőkben főként cseres-tölgyesek, magasabb régiókban gyertyás-tölgyesek nőnek, amelyet majd 600 méter fölött hegyvidéki bükkösök követnek. A táj egyik legfestőibb helye Lillafüred, de emellett érdemes még célba venni a Diósgyőr várát, Szilvásváradot és a Szalajka-völgyet is, ahol a Fátyol-vízesést is megcsodálhatjuk. A területen a sportolás szerelmeseinek állandó tájékozódási pályák, illetve hegymászásra kijelölt helyek állnak rendelkezésükre. 

Balaton-felvidéki Nemzeti Park

A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot 1997-ben hozták létre, hat tájvédelmi körzet – Badacsony, Káli-medence, Keszthely, Kis-Balaton, Pécselyi-medence és a Tihanyi-félsziget – összevonásával. A mozaikos felépítésű park nagy tájképi egységei, tavak, mocsarak, síkságok, medencék, tanúhelyek és hegységek gazdag növény- és állatvilágnak biztosítanak menedéket. A bazaltvulkanizmus jellegzetes formájú hegyei, barlangok, víznyelők, erdőssztyeppék mellett a terület kultúrtörténeti értéke is kiemelkedő. A múlt emlékét őrzik a falvak határában megbújó templomromok, középkori várak, várfalak és az íves tornácú népi lakóházak. A térség messze földön híres borkultúrájáról, így a látogatás közben semmiképpen se hagyjuk ki a környék legjobb borait sem.