Nyugat-Mecsek kincsei – Abaliget
Kiemelt kép forrása: shutterstock.com
A Pécs közelében található Mecsek hazánk egyik sajátos természeti képződménye, melynek területén közel 100 barlang, számtalan völgy és kilátó, szakadék és szurdokerdő található. Felsorolni is nehéz azt a sok csodát, ami erre a környezetre jellemző, ezért cikkünkben most a Nyugat-Mecsek egyik rejtettebb pontjára kalauzolunk. A festői környezetben elterülő Abaliget már a 11. század óta létezik. Az akkori falut az „Aba” ősmagyar nemzetség alapította, amely mára már hangulatos kis községgé nőtte ki magát.
Abaligeti barlang
Az Abaligeti-barlang a Mecsek leghosszabb patakos barlangja, amely 1982 óta fokozottan védett természeti érték. Bár az emberi szem számára nem látható, de a víz eróziós hatására a cseppkőbarlang folyamatosan változik. A barlang főága 466 méter hosszú, gyalogosan, utcai ruhában is bejárható. Azonban ha majd erre hoz utad, nem árt rétegesen felöltözni a túrához, hiszen a barlang levegője 12,6 fokos. A páratartalom ezzel szemben kiemelkedően magas, 97 (!) százalékos és gyógyhatású, mivel a pormentes levegő a légúti, allergiás, asztmás megbetegedéseket enyhítheti – 2000-ben hivatalosan is gyógybarlangnak nyilvánították.
Érdekesség, hogy a barlang egyedi formavilágú képződményei nevet is kaptak: például találkozhatsz itt a Pisai ferde toronnyal, a Niagara-vízeséssel, Karthágó romjaival és az Elefántfejjel. Ilyen még a Lebegő-kő is, amely állítólag megmoccan, amikor egy hűtlen személy megy el alatta.
Denevérmúzeum
A barlang bejáratától nem messze az egykori turistaház épületében kapott helyet a hazánkban páratlan, denevérekkel foglalkozó múzeum. A tárlaton nagy felbontású fotók, makettek, preparált denevérek, számítógépes ismertető és interaktív térkép nyújt betekintést a mára már veszélyeztetett fajok közé tartozó denevérek világába. Itt megismerheted a denevérkutatás történetét és eszközeit, a Magyarországon élő denevérfajokat, élőhelyeiket, táplálkozási és szaporodási szokásaikat.
Abaligeti-tó
Az Abaligeti-barlangból kifolyó patak vizének elzárásával két tavat alakítottak ki 1959-ben, az Abaligeti-tavat és a Csónakázó-tavat. A két tó közül az Abaligeti-tó a nagyobb, amely halállományát folyamatos telepítéssel bővítik, ezért a horgászok számára igazán kedvelt célpont. Aki azonban horgászni nem szeret, de halat enni igen, az sem marad program nélkül, hiszen a parton kitűnő horgászbüfé várja az éhes szájakat. Jó időben pedig nem csak csónakot lehet bérelni a szomszédos Csónakázó-tavon, de kellemes sétautakon kerülheted meg a fűzfákkal határolt tavacskát.
Forrás:
https://www.orszagjaro.net/mecsek/
https://www.life.hu/eletmod/20170429-a-gyonyoru-mecsek-top-5-latnivalo.html
