Mesélő kincsek, a kultúra bölcsője – az Esterházy-kastély

Kiemelt kép forrása: shutterstock.com

Napjaink egyik leglátogatottabb kastélya és kedvelt látványossága a Fertődön található Esterházy-kastély. A hatalmas épületegyüttes nemcsak esztétikai élményt nyújt, hanem általa a 18. század kulturális bölcsője éled újjá. A végső formáját Miklós herceg idején, az 1700-as évek végén elnyerő palotában olyan zenei óriás alkotott, mint Joseph Haydn, és az ország magas rangú vezetői fordultak meg benne rendszeresen.

Európai udvarok méltó társa

A Fényes vagy korábban Pompakedvelő névvel is emlegetett Miklós a Magyar Versailles-t építtette meg, 1762-től egészen 1970-ben bekövetkezett haláláig fáradozott a barokk-rokokó épületegyüttes kialakításán. Igaz, még édesapja, József bízta meg 1720 körül Anton Erhard Martinellit, hogy építsen 20 szobás kastélyt, ám ezt később magába foglalta a Miklós munkássága során megvalósult verzióba.

Sokan a bécsi Schönbrunn és a már említett párizsi Versailles vonalába sorolják az impozáns kastélyt, a hatalmas és szépen gondozott park, valamint a kulturális jelentőség miatt. Maga Mária Terézia királynő is ellátogatott 1773-ban a Fertő-tó környékén fekvő pazar udvarba. A kastély több szempontból is a Nyugat és a Kelet határán állt.

Történelmi korok viharában

Eszterháza elődje egyébként Süttör volt, eredetileg itt rendezkedett be a másodszülött Miklós, aki bátyja halálával örökölte meg a vagyont és a hercegi címet. Ezt követően kezdett építkezésbe, a települést is Eszterházának nevezték. Az óriási kert – a kastélyhoz hasonlóan – több építész munkáját dicséri, ez a világ egyetlen kétfókuszos barokk tájrendszere.

Miklós halála után a család Kismartonban rendezkedett be, Eszterházát ritkán használták. A II. világháborúban kifosztották, széthordták a kastély berendezéseit, az épület például raktárként működött. A népszerű múzeum 1959-ben, a korábban itt alkotó Haydn halálának 150. évfordulóján nyílt meg. Jelenleg a kastélynak több mint 126 szobája van, mind díszes, stílusban készült. Eredeti pompájában csillog például az emeleti díszterem és a zeneterem is, ám igyekeztek minden részletet korhűen helyrehozni.

A rózsakert

A 19 század a parkot is megtépázta, így az 1900-as években helyreállították. IV. Miklós felesége, Cziráky Margit grófnő alakította ki benne a rózsakertet, amelyet utóbb róla neveztek el. A II. világháború aztán teljesen elpusztította, ám kordokumentumok alapján újjáépítették, így ma már a vajszínűtől a rózsaszínen át mélyvörös, bordó és narancsszínig nagyjából 8000 (!) rózsatő pompázik benne. A látvány- és illatélmény szinte szó szerint beszippantja a látogatót.

Forrás:

http://www.eszterhaza.hu/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Esterh%C3%A1zy-kast%C3%A9ly_(Fert%C5%91d)