Fedezd fel a Filozófusok kertjét!
A kép csak illusztráció. Forrás: shutterstock.com
Napi szinten közlekedve a városban azt hihetjük, hogy úgy ismerjük Budapestet, mint a tenyerünket, és már minden fontos szegletét láthattuk, de nem szabad megfeledkezni a kevésbé ismert, ám annál érdekesebb részleteiről sem. Ilyen kis gyöngyszem a Filozófusok kertje is, amely joggal érdemelte ki legújabb cikkünk főszerepét.
Simple-tipp: már telefonoddal is megveheted a BKK-bérletet! Ha a Simple alkalmazásban vásárolod, nem kell keresgélni a táska mélyén jegyedet, hiszen az kéznél lesz a mobilodban! Részletekért kattints ide!
Kert a víztározó tetején
2001-ben egy igen különleges helyen, a Gellért-hegy nyugati oldalán, egészen pontosan a Gruber József víztároló tetején alakították ki a 8 alakos bronz-és gránit szoborcsoportot, vagyis a Filozófusok kertjét.
Az idén jubiláló szobrok személyében különböző filozófiák találkoznak. Ez annak is köszönhető, hogy a szobrokat Wagner Nándor alkotta meg, aki Japánban élt, és munkája során több kultúrából merített ihletet: Jézus Krisztus, Buddha, Lao-Ce, Ábrahám és Ehnaton kör alakban helyezkednek el, mindannyiuk tekintete a közös istenséget jelképező, középen elhelyezkedő gömbre irányul. A gömb egyúttal az összekötő kapocs jelképe is a vallások között.
Valamivel hátrébb tekitnve még három ikonikus személy, Gandhi, Bódhidharma buddhista szerzetes és Assisi Szent Ferenc szobrával találkozhatunk.
A kultúrák közös forrása
A kert kapujában a következő üzenet fogadja a látogatókat: „Egymás jobb megértéséért”. A rövid, de mélyen szántó gondolat jól szimbolizálja a művész fő mondanivalóját, a békés egymás mellett élésre törekvést. 2007-ben sajnos egy időre csorbult a kert szépsége, hiszen eltűnt három szobor, ám a helyreállításnak köszönhetően nem sokkal később ismét teljes pompájában ragyogott a közterület dísze.
Két „testvér” a világban
A szoborcsoport különlegessége, hogy egyediségben sincs egyedül a világban. Ez azért lehetséges, mert Wagner Nándor óriási munkával három példányban készítette el az először gipszbe öntött alakokat, és nemcsak Budapestnek, hanem szívének oly kedves két másik metropolisznak, New Yorknak és Tokiónak is ajándékozott belőlük egyet-egyet. Fájó pont, hogy az alkotó nem élhette meg a budapesti szoborkert felavatását, mert 1997-ben elhunyt, az adományozási szándék is japán özvegyének segítségével valósulhatott meg. Ennek is köszönhetően Wagner szellemisége – a munkásságán keresztül – szemünk előtt él tovább.
Forrás:
