Érdekességek a Kiskunság jellegzetes tájairól
A kép csak illusztráció. Forrás: Benjamin Grull / Unsplash
Különleges természeti képződményeket és izgalmas történelmi emlékeket rejt a Duna-Tisza közének szíve: hoztunk pár érdekességet a kiskunsági táj híres elemeiről, a homokbuckákról, egy nem mindennapi növénytársulásról, de még ókorból származó régészeti leletekről is – ha érdekel, olvass tovább!
Kéleshalmi homokbuckák
A Duna medre egykoron átlósan szelte át az Alföldet, majd az idő múlásával a folyó fokozatosan ma is ismert, észak-nyugati irányába helyeződött át. Hátrahagyott hordalékából a szél alakította ki a Duna-Tisza közének jellegzetes tájelemeit, a homokbuckákat. Jellegzetes növényvilága sajnos a talaj fellazulása és a futóhomok jelenség miatt ma már kevés helyen lelhető fel – a kéleshalmi természetvédelmi terület például pont egy közülük.
Kiskunhalasi Fejeték-tanösvény
A mocsaras területen átívelő, fapallókból épített tanösvény a növényzet fő jellegzetességeiről ad tájékoztatást – érdekesség például, hogy az oxigénszegény vízben nem tudnak teljesen lebomlani az elhalt növényi részek, így azok felhalmozódásából tőzeg alakul ki. A védett terület legértékesebb társulása egyébként a zsombéksásos, melynek pusztulása ellen a vízmegőrzési projekteknek hála hatékonyan sikerült fellépni.
Tiszaalpári Földvár-tanösvény
Az ókori földvár történetéről és az ókori emberek életmódjáról regél a tiszaalpári Földvár-tanösvény. Fokozottan védett régészeti lelőhely ez, a védelem célja elsősorban a várdombon található földvár és a hozzá kapcsolódó telep megőrzése. A területen egyébként Árpád-kori emlékek is találhatók, egészen pontosan egy templom és egy temető.
Az írásos feljegyzések arról tanúskodnak, hogy 1869-ben már folytak régészeti kutatások a területen: az első, hiteles régészeti leletet ekkor adományozta Madarassy László a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Egy ép cserépedény volt ez, melyet a várdomb oldalából ástak ki.
Források:
http://knp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=menu_1532