Első női főispánunk is innen kormányozott – a gyulai vár kalandos története
A kép forrása: shutterstock.com
A gyulai vár az alföld legépebben fennmaradt téglavára, mely egyébként egész Közép-Európában is egyedinek számít. Az ötletes kialakítások és a gótikus stílusú belső terek miatt építészeti szempontból is jelentős az épület, na meg azok a történetek se utolsók, melyeket falai ma el tudnának mesélni.
A gyulai uradalmat Zsigmond király adományozta a Maróti családnak. A Fehér-Körös mocsarakkal körülvett, hosszúkás szigetén 1405-ben már biztosan állt a vár, legalábbis egy része, hiszen ekkor már utaltak rá egy oklevélben. 1476-ban Maróti Máté örökös nélkül hunyt el, így a gyulai vár visszaszállt a magyar királyra, aki ekkor Hunyadi Mátyás volt.
Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak adományozta a várat. János feleségével, Frangepán Beatrixszal gyakran tartózkodott az erődben, a herceg halála után pedig az özvegy egyedül kormányozta tovább a várat. Ezzel a megye főispánja is ő lett – a magyar történelemben ez volt az első példa arra, hogy nő töltötte be ezt a tisztséget. Beatrixnak később újra kellett házasodnia, halála után így került a vár második férje, György brandenburgi őrgróf kezére.
Később, a XVI. század elején a váron átalakításokat kellet végezni, mivel a környező mocsarak vízszintjének emelkedése alámosta a falszakaszokat. A problémát a teljes várudvar megemelésével sikerült orvosolni, majd a munkálatokat a károk javításán túl is folytatták, és egy új épületszárnyat emeltek. A gyulai vár ekkoriban a Tiszántúl három legnagyobb és legerősebb vára közé tartozott, Eger és Szigetvár mellett – a mohácsi csata után hadászati jelentősége is megnőtt, így nem csoda, hogy többeknek is megfájdult rá a foga.
A vár ezt követően Kerecsényi László kapitány kezére került, így az ő feladata volt azt megerősíteni a törökök érkezéséig. A munkálatokat nem tudták időben befejezni, a védelem azonban így is képes volt helytállni a kezdeti csapásokkal szemben. Az ostrom két hónapig tartott, a vár végül török kézre került. A felszabadításra körülbelül 120 évvel később került sor. A vár hadászati jelentősége megszűnt, a XVIII. században börtönként és pálinkaházként is használták.
A fennmaradt épületrészeket 1950-ben újították fel. A vár a mai napig igazi büszkesége a helyieknek.
Források:
https://gyulavara.hu/a-var-tortenete/
https://studhist.blog.hu/2019/04/01/a_gyulai_var_tortenete_a_xvi_szazad_kozepeig
https://studhist.blog.hu/2019/04/08/a_gyulai_var_tortenete_a_xvi_szazad_kozepetol_napjainkig
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/gyula-gyulaivar-vegvar-teglavar-csonakazoto/