Tengernyi zöld – az Őrségi Nemzeti Park

A kép forrása: shutterstock.com

Nemrég indult sorozatunkban egymás után felfedezheted velünk hazánk nemzeti parkjait. Jöjjön most az Őrségi Nemzeti Park, amelyben a hatalmas erdős területeknek köszönhetően szinte harapni lehet a friss levegőt.

Egészen hazánk magyarok alakította történelmének kezdetéig kell visszamennünk ahhoz, hogy felfejtsük, miért hívják Őrségnek Magyarország nyugati részének e vadregényes tájegységét, amelyről aztán a nemzeti park is a nevét kapta.

Sok-sok évszázaddal ezelőtt a honfoglaló magyarok meg akarták védeni a betolakodóktól a nyugati kaput, ezért őröket küldtek ide, innen származik az Őrség elnevezés – és nemcsak az, hanem egy egyedi tulajdonság: ez az ország egyetlen olyan tájegysége, ahol a lakosság a honfoglalás óta folyamatosan él. A különleges természeti és kultúrtörténeti értékek megőrzésére létrehozott nemzeti park azonban ennél jóval fiatalabb, és csupán tavaly lett nagykorú, hiszen – a hazai nemzeti parkok sorában (eddigi) utolsó, tizedikként – 2002-ben alakították ki.

Mint több másik itthoni nemzeti parkot, ennek a képét is jelentősen meghatározza egy folyó, nevezetesen a Rába, amelynek a Sárvárig terjedő szakasza az ország egyik leginkább természetes állapotában megmaradt folyóvize. Az Őrségben, a Vendvidéken, a folyó szabályozatlan völgyében és Szentgyörgyvölgyben, azaz a park szinte teljes területén már-már háborítatlan nyugalom uralkodik, a remekül karbantartott turistaútvonalakon járók kiszakadhatnak a zsúfolt mindennapokból. Beszédes adat, hogy a park területének 63 százalékát erdő borítja, ezért itt aztán tényleg szinte harapni lehet a tiszta és friss levegőt.

A Rába folyón és a hamisítatlan mélyzöld színű erdőkön kívül bársonyos mezők és tiszta vízzel csobogó patakok adják meg a nemzeti park karakterisztikáját, amelyet kulturális szempontból a változatlanul megőrzött néphagyományok egészítenek ki.

Bár eddig döntően természeti szépségekről regéltünk, vétek lenne megfeledkezni az egyedi épített látnivalókról. Az úgynevezett szeres települések például még a honfoglalás utáni faluforma megőrzői: a szerek szétszórt házcsoportokat jelentenek, ezek közül több alkot egy-egy települést. Ékes példaként, ám korántsem egyedüliként a Pityerszeri Falumúzeumban eredeti formájában és helyén maradt fenn egy falusi ház, ám nemcsak a lakóépületek, hanem a különleges haranglábak is a táj látványosságai. A pankaszi zsuppal fedett szoknyás harangláb vagy a kercaszomori boronafalú harangláb a helyi építészet szép példái, s persze nem maradhat ki a sorból a Magyarszombatfán található gödörházi harangláb sem.

Az Őrség szíve a csodaszép Őriszentpétervár, ahol a templomok mellett a középkori téglaégető is látványosságnak számít, ám a gasztronómia is egyedi, amelynek világán nyomot hagyott a gombafajtákban roppant gazdag táj.

Forrás:

https://orseginemzetipark.hu/

http://magyarnemzetiparkok.hu/orsegi-nemzeti-park/

https://utazom.com/vendegvaro/orsegi-nemzeti-park