Rövid híd, hosszú történet – érdekességek a Szabadság hídról

Kiemelt kép forrása: shutterstock.com

Felrobbantották, jég vitte el, zöld, szürkéskék, majd ismét zöld lett – a Szabadság hídon sétálva talán eszedbe sem jut, hogy milyen fordulatosan alakult az egyik legszebb budapesti látványosságnak is beillő fővárosi híd története. Tarts velünk, és elmeséljük neked!

„Összedobták” rá a pénzt

Bár csak 1896-ban adták át a Szabadság hidat, egészen a század elejéig kell visszarepülnünk, hogy elkezdjük feleleveníteni történetét. Ugyan akkortájt még nagyon másként festett a közlekedés, elég nagy volt a forgalom a folyón és a meglévő átkelőkön. A magyar nemes urak határoztak arról, hogy ha az évi hídvám összege meghaladja a 650 ezer forintot – óriási összegnek számított ám az akkortájt! –, akkor új hidat kell építeni.

Mivel ez az 1890-es évek vége felé többször is megtörtént, 1893-ban – egyébként az Erzsébet híddal együtt – elrendelték a Fővám tér és a Szent Gellért tér közötti híd megépítését. Igen ám, de ehhez a környezetet is át kellett alakítani, a munkások kezdésként például elbontottak egy épületet az útból, hogy nekiállhassanak magának a hídnak.

Hídátadó a millennium jegyében

A tervezésre egyébként nemzetközi pályázatot írtak ki, ám magyar lett a befutó. Egészen pontosan az a Feketeházy János, akinek a nevéhez a szolnoki és komáromi híd is fűződött. Az előkészítés után végül 1894 szeptemberében el is kezdődtek a munkálatok, hogy aztán egy évvel később már a látványos pillérek és hídfők is álljanak. Újabb egy év múlva végeztek a villamosvágányt és változatos lámpákat is magán tudó, akkortájt igencsak modernnek számító híddal. A millenniumi ünnepségsorozat keretében maga a magyar király, a névadó Ferenc József avatta fel, sőt ő illesztette a helyére az utolsó ezüstszegecset.

Felrobbantották, újjáépítették

Azonban még sok minden történt a 2.1 millió forintból épült látványossággal, amely a 333 méteres hosszúságával a legrövidebb fővárosi híd lett. A második világháború utolsó évében, 1945-ben a visszavonuló német csapatok felrobbantották az építményt. A romjain pontonhidat építettek, ám azt egy év múlva elvitte a jégzajlás. Aztán az újjáépítést követően, 1946. augusztus 20-án ismét átadhatták, ám a nevét az ország új államformájához igazodva megváltoztatták, Szabadság hídra keresztelték, a kezdeti zöld színt pedig váltotta szürkéskék.

Az azt követő évtizedekben többször csinosítgatták, javítgatták, lezárták felújítás miatt. Ma egyértelműen a fővárosiak kedvelt sétahelye, amelyen villamossal is átsuhanhatunk.

Simple-tipp: már telefonoddal is megveheted a BKK-bérletet! Ha a Simple alkalmazásban vásárolod, nem kell keresgélni a táska mélyén jegyedet, hiszen az kéznél lesz a mobilodban! Részletekért kattints ide!

Forrás:

https://welovebudapest.com/cikk/2017/2/14/hajdanan-kekben-is-pompazott-mert-nem-volt-zold-festek-a-szabadsag-hid-tortenete

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1896_oktober_4_a_ferencz_jozsef_hid_atadasa/

https://pestbuda.hu/cikk/20190122_a_szabadsag_hid_masolatai

https://www.bestofbudapest.com/hirek/szabadsag-hid-rovid-de-titokzatos.html