Homokbuckás álomvilág – a Kiskunsági Nemzeti Park

Kiemelt kép forrása: shutterstock.com

Nemrég indult sorozatunkban egymás után felfedezheted velünk hazánk nemzeti parkjait. Következzen most az Kiskunsági Nemzeti Park, amely a műfaj egyik hazai „doyenje”, hiszen a sorban másodikként, 1975-ben alapították, tehát már csaknem ötven éve várja a természet szerelmeseit. A páratlan értékek jelentőségét jól mutatja, hogy alig három évvel az alakulás után már az UNESCO is bioszféra rezervátummá avatta, míg a park több része is jelentős egyezmények védelme alá tartozik.

Hazánknak akad néhány olyan jellegzetes tájegysége, amelyeket látva egyetlen pillantás alatt, beazonosítunk. Az egyik ilyen a Duna-Tisza közének változatos tája, hiszen a Homokhátság szélfútta homokbuckásaitől a szikes tavakon és pusztákon át a tanyavilágig minden egyedi, egyszeri.

Mini sivatagban érezhetjük magunkat a Fülöpházi homokbuckáknál, az alig öt-tíz méterre a táj fölé magasodó dombok igencsak elütnek a sík tájtól. Bár nem is a Szaharát látjuk, a színvilág is homoksivatagot idéz, amely abból fakad, hogy a buckák az Ős-Duna által a területre hozott hordalékból jöttek létre. A növényvilág is illeszkedett hozzájuk, csak itt-ott találunk a szárazságot jól tűrő példányokat.

A Kiskunsági Nemzeti Park mégis talán azért a legkülönlegesebb, mert egyedien maradtak meg és fonódtak össze természeti és a néprajzi értékek, no meg az alföldi gazdálkodáskultúra. Bugacról még az is hallott, aki az Alföldtől távol született, a Pásztormúzeumban nyaranta látványosan mutatják meg a lovasok a magyar virtust. Az egyik fontos tájegységen, a Felső-Kunságban ma is meghatározza a táj arculatát a hagyományos magyar háziállatfajták tartása, aki a legnagyobb szürkemarha-állományra kíváncsi, Apaj környékét ne hagyja ki.

Bár többnyire a síkvidékkel és a szikes pusztával azonosítjuk a Duna-Tisza közét, azért víz nélkül a Kiskunsági Nemzeti Parkban sem maradunk, édesvízi mocsártól sós vizű szikes tavakig mindennel találkozunk, a Tőserdő például kimondottan kedvelt vízi üdülőhely. A szegedi Fehér-tónál található kilátóról könnyedén bejárhatjuk a szemünkkel a tórendszert, míg a látogatóközponttól induló tanösvényen már a lábunkat is aktivizálhatjuk.

Kiskunmajsa határa a szegfűk birodalma, hiszen a bodoglári homokbuckás rész a tartós szegfű egyik élőhelye. Jól nézzük meg, mert ez a szegfű csakis a Duna-Tisza közén él, nem csoda, ha a növények és egyáltalán, a homokfelszín érdekében pallósor vezet a buckatatőn lévő tornyáig.

Forrás:

http://magyarnemzetiparkok.hu/kiskunsagi-nemzeti-park/

https://www.erdekesvilag.hu/tag/kiskunsagi-nemzeti-park/

https://www.cartourmagazin.hu/fulophazi-homokbuckak-es-a-kiskunsagi-nemzeti-park.html

https://utazom.com/vendegvaro/kiskunsagi-nemzeti-park

https://www.turistamagazin.hu/hir/ujdonsagok-es-regi-szepsegek-a-45-eves-kiskunsagi-nemzeti-parkban