3 mesebeli kilátó, 3 különleges történet

A kép csak illusztráció. Forrás: shutterstock.com

Egy-egy kilátót mutatós külseje, nem mindennapi elhelyezkedése, esetleg őrületes magassága is különlegessé tehet, de ha minket kérdeztek, az építmények háttértörténete is nagymértékben hozzájárul az összhatáshoz. Hogy ezt bebizonyítsuk, hoztunk pár érdekességet három hazai kilátóról: egyikük például gyárként üzemelt annak idején – na de mit készítettek ilyen magas, keskeny épületben?

Sasbérci-kilátó, Buják

Aranyhaj, Aranyhaj, ereszd le a hajad! A Cserhát Sasbérci-kilátóját látva nem véletlen, hogy elsőként az ugrik be, milyen lehet egy toronyban, a lombkoronák csúcsa felett élni. A bájos kinézetű, bajor stílusú erdei házikót gróf Poppenheim Szigfrid erdőtulajdonos építette az 1910-es években. Az építményt Franz Zell müncheni építész tervezte. A torony két részből áll: az alsó szinten a gróf erdésze lakott családjával, a kőfalak tetején lévő részben pedig az erre járó vadászok szálltak meg alkalmanként.

Fellner Jakab kilátó, Tata

A tatai Kálvária-dombon álló 37 méter magas kilátótornyot eredetileg teljesen más célból építették: lőszert gyártottak itt, egészen pontosan sörétet, ezért szokták az épületet Söréttoronyként is emlegetni. Az öntöde 1939-ben lépett működésbe, Magyarországon egyedüliként. Hogy miért volt szükség egy ennyire magas épületre? A gyártás abban az időben úgy nézett ki, hogy a magasból olvadt ólmot csöpögtettek le egy vízzel teli edénybe – az ólom zuhanás közben gömb alakot vett fel, és a vízbe érve így is szilárdult meg.  

Strázsa-hegyi kilátó, Esztergom

Világítótoronyra emlékeztető épület magasodik a Pilis hegységhez tartozó Kis-Strázsa-hegy tetején, Esztergomtól nem messze. Nem tudni pontosan, mióta őrzi konokul az elterülő dombokat, lankákat: a napjainkban ismert, 4 méter széles és 12 méter magas épületet 1951-ben építették katonai célból. Ugyanakkor a feljegyzések szerint már a második világháború idejében is állt itt egy hasonló, bár kicsit kisebb torony, mely az esztergomi repülőtér forgalmának irányításában vett részt. Az esztergomi reptérnek ennél jóval korábbra nyúlik vissza a története, a „légikikötő” már az első világháború előtt üzemelt, sőt pilótaoktatás is zajlott itt – sokan ezért úgy vélik, már ekkor is kellett, hogy legyen egy irányítótorony a hegytetőn.

Te melyik kilátóval egészítenéd ki a listát?

Források:

https://csodalatosmagyarorszag.hu/latnivalok/kilatok/sasberci-kilato-bujak/

https://www.turistamagazin.hu/hir/ujjaszuletett-a-cserhat-legszebb-kilatoja

https://www.terűmeszetjaro.hu/hu/poi/kilato/fellner-jakab-kilato/23907814/

https://csodalatosmagyarorszag.hu/hirek/itthon/ujra-latogathato-a-37-meteres-tatai-sorettorony-fellner-jakab-kilato/

https://ilovedunakanyar.hu/dunakanyar/strazsa-hegyi-kilato/

https://www.turistamagazin.hu/hir/sokat-latott-orhegyek-a-pilis-szelen