A Fertő-Hanság Nemzeti Park
A kiemelt kép forrása: shutterstock.com
Nemrég indult sorozatunkban egymás után felfedezheted velünk hazánk nemzeti parkjait. A sorból nem maradhat ki az idén éppen 30 éves Fertő-Hanság Nemzeti Park sem, amelynek „lelke” a névadó Fertő-tó.
A cikkünk által lehetővé tett virtuális barangolást kezdjük is a világörökségi részként ugyancsak számon tartott szépséges tóval, amely amolyan magyar-osztrák közös kincs, elvégre a két ország határán fekszik – ennek is köszönhető, hogy a Fertő-Hanság lett hazánk első határokon átnyúló nemzeti parkja. A vízfelület környékén már-már különböző éghajlatok találkoznak, hiszen mediterrán dombok és hófödte hegyek között helyezkedik el, amely egyúttal Eurázsia legnyugatibb sztyepptava.
Az igencsak magas sótartalmú tó látképét némileg beárnyékolja, és ne tagadjuk, kissé az élővilágra is hatással van, hogy a nád egyre nagyobb teret követel magának, régebben például komplett csatornahálózatot vágtak azért, hogy el lehessen érni a náderdővel elzárt belső tavakat is.
Ha viszont eljutunk oda – vagy máshova –, akkor gyakorlatilag természetes állatkertet találunk a félelmetes barna réti héjától a barkós cinegéig, nyüzsgő rovarsereg táplálja a gazdag halvilágot, a vízben például réti csík, süllő vagy fertői nyurgaponty fickándozik. Noha a Fertő-Hanság Nemzeti Park területe relatíve kicsi – a második legkisebb a hazai parkok sorában –, ez nem tükröződik vissza az élővilágon, például Közép-Európa egyik legjelentősebb vízimadár-élőhelye található itt.
Ahogyan a nemzeti parkokban megszokott, az osztrák határnál is tesznek azért, hogy a vidékre érkezők tudással gazdagabban és a természet értékeinek még nagyobb tisztelőiként térjenek haza, ezért aztán a kenutúrától kezdve a kerékpározáson és a tőzikével tarkított rétek megtekintésén át a tanösvények bejárásáig minden a természet- és környezetvédelemről szól.
Régebben egyértelműen gazdasági célokat is szolgált a nemzeti park egyik települése, Fertőrákos. Ha esetleg eljutunk egyszer a bécsi operaházba, úgy nézzük a falakat, hogy az épület felhúzásához a fertőrákosi bánya pazarul faragható mészkövéből is használtak, és bizony a városháza sem készülhetett volna el a tó nyugati oldalán található község bányája nélkül. Nem véletlenül a nemzeti park egyik nevezetessége, ráadásul a kőfejtő tetején igencsak ritka és védett növény él.
Noha a cikkünkben is javarészt természeti szépségekről esett szó, vétek lenne megfeledkezni a nagycenki Széchenyi-kastélyról, és különösen az onnan vezető fenséges hársfasorról.
Forrás:
http://www.fertodikirandulas.hu/fertod/ferto-hansag_nemzeti_park.html