Egy nap a Zsámbéki-medencében

A Budapesttől mindössze fél órás autóútra található Zsámbéki-medence a maga 217 négyzetkilométeres területével igazi ékszerdoboznak számít, amely telis-tele van természeti és kulturális kincsekkel: itt található például a biatorbágyi Nyakas-kő, ami ősi kőzeteivel mesél a rémúlt eseményeiről, vagy a Zsámbékhoz közeli premontrei kolostor és templom romjai, amely a középkor hangulatát idézi. Ha szeretnél többet megtudni a medencéről, olvass tovább!

Vidrák nyomában a Sasfészek-tónál

Nem is gondolnánk, micsoda ékességet rejt az aprócska terület, melyet egy benzinkút, pár ipari létesítmény és az M1-es autópálya fog közre. A Páty közelében található Sasfészek-tó számos védett madárfaj és vízi állat élőhelye: háborítatlanul élnek itt kócsagok és szürkegémek, de még vidrákkal is találkozhatunk. A vadregényes környezetben pár éve egy tanösvényt is kiépítettek. Az egy kilométeres útvonal mentén – mely bizonyos szakaszokon pallókon vezet át minket – interaktív tájékoztatást kapunk a négy hektáros tó élővilágáról. A tavacskát simán körbe lehet sétálni egy negyedóra alatt, így remek kitérő lehet, ha már úgyis a környéken járunk.

Középkori kalandok a zsámbéki romtemplomnál

Töri órán mindig is izgatott a középkor témaköre, vagy csak a Trónok harca hozta meg az érdeklődésedet a korszak iránt? Bárhogy is legyen, a zsámbéki romtemplomot mindenképp látnod kell. A későromán-koragótikus bazilikát 1220. körül építették fel, mellette kolostor állt, amely a premontrei rend otthona volt. A templom 1763. június 28-án egy földrengés következtében jelentősen megrongálódott: az egyik torony sisakja és több fala is ledőlt. Teljes rekonstrukciót ezután már nem végeztek, csak állagmegóvási munkákat Möller István építészmérnököt vezetésével. Érdekesség, hogy Möller helyreállítási tervei alapján a zsámbéki romtemplom mintájára építették fel a budapesti Lehel téri templomot az 1930-as években. A zsámbéki romtemplom a magyar építészettörténet egyik legkiemelkedőbb középkori emléke.

Ősi kőzetek a Nyakas-kőnél 

Távolról szemlélve robusztus sziklaként magasodik a lankás táj fölé, közelebb merészkedve viszont kirajzolódik előttünk szelíd, gombaformájú vonala – a biatorbágyi Nyakas-kő kétségtelenül a táj egyik legmeghatározóbb eleme. A sziklaszirt amellett, hogy impozáns látványt nyújt, a térség geológiai jellegzetességeit is feltárja a lelkes túrázók előtt. A Nyakas-kő rétegződése több millió évvel ezelőtti események emlékét őrzi: a Kárpát-medencét borító tenger egy időben levált a világtengertől, így sótartalma is megváltozott. Erre a kémiai változásra vezethető vissza a kétféle kőzet kialakulása: a Nyakas-kő gombaszerű teteje strapabíróbb meszes kőzetből képződtek, míg alsóbb rétegei lazább, homokosabb felépítésűek – ez utóbbi kevésbé ellenálló az uralkodó északnyugati széllel szemben, így folyamatosan formálódik.

Nyugalmas piknik Telkiben

Telki legmagasabban fekvő területén, a Telki Panoráma Ponton tényleg elbújhatunk egy kicsit a világ elől. Elő a piknik felszereléssel! Itt az idő, hogy kicsit megpihenjünk a mesés kilátást szemlélve: a kihelyezett padokon ücsörögve beláthatjuk a teljes Zsámbéki-medencét és a Budai-hegyeket is. Elláthatunk innen egészen a János-hegynél is magasabb Nagy-Kopasz tetejéig, a Csergezán kilátóig is. A panoráma pont autóval is könnyen megközelíthető. Ha már arra járunk, érdemes elgurulni Telki legbecsesebb kincse, a Szent István-templom előtt is.