Szerző: Pálinkás Orsolya

Kiemelt kép forrása: shutterstock.com

Napjaink egyik leglátogatottabb kastélya és kedvelt látványossága a Fertődön található Esterházy-kastély. A hatalmas épületegyüttes nemcsak esztétikai élményt nyújt, hanem általa a 18. század kulturális bölcsője éled újjá. A végső formáját Miklós herceg idején, az 1700-as évek végén elnyerő palotában olyan zenei óriás alkotott, mint Joseph Haydn, és az ország magas rangú vezetői fordultak meg benne rendszeresen.

Európai udvarok méltó társa

A Fényes vagy korábban Pompakedvelő névvel is emlegetett Miklós a Magyar Versailles-t építtette meg, 1762-től egészen 1970-ben bekövetkezett haláláig fáradozott a barokk-rokokó épületegyüttes kialakításán. Igaz, még édesapja, József bízta meg 1720 körül Anton Erhard Martinellit, hogy építsen 20 szobás kastélyt, ám ezt később magába foglalta a Miklós munkássága során megvalósult verzióba.

Sokan a bécsi Schönbrunn és a már említett párizsi Versailles vonalába sorolják az impozáns kastélyt, a hatalmas és szépen gondozott park, valamint a kulturális jelentőség miatt. Maga Mária Terézia királynő is ellátogatott 1773-ban a Fertő-tó környékén fekvő pazar udvarba. A kastély több szempontból is a Nyugat és a Kelet határán állt.

Történelmi korok viharában

Eszterháza elődje egyébként Süttör volt, eredetileg itt rendezkedett be a másodszülött Miklós, aki bátyja halálával örökölte meg a vagyont és a hercegi címet. Ezt követően kezdett építkezésbe, a települést is Eszterházának nevezték. Az óriási kert – a kastélyhoz hasonlóan – több építész munkáját dicséri, ez a világ egyetlen kétfókuszos barokk tájrendszere.

Miklós halála után a család Kismartonban rendezkedett be, Eszterházát ritkán használták. A II. világháborúban kifosztották, széthordták a kastély berendezéseit, az épület például raktárként működött. A népszerű múzeum 1959-ben, a korábban itt alkotó Haydn halálának 150. évfordulóján nyílt meg. Jelenleg a kastélynak több mint 126 szobája van, mind díszes, stílusban készült. Eredeti pompájában csillog például az emeleti díszterem és a zeneterem is, ám igyekeztek minden részletet korhűen helyrehozni.

A rózsakert

A 19 század a parkot is megtépázta, így az 1900-as években helyreállították. IV. Miklós felesége, Cziráky Margit grófnő alakította ki benne a rózsakertet, amelyet utóbb róla neveztek el. A II. világháború aztán teljesen elpusztította, ám kordokumentumok alapján újjáépítették, így ma már a vajszínűtől a rózsaszínen át mélyvörös, bordó és narancsszínig nagyjából 8000 (!) rózsatő pompázik benne. A látvány- és illatélmény szinte szó szerint beszippantja a látogatót.

Forrás:

http://www.eszterhaza.hu/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Esterh%C3%A1zy-kast%C3%A9ly_(Fert%C5%91d)

Kiemelt kép forrása: shutterstock.com

A Pécs közelében található Mecsek hazánk egyik sajátos természeti képződménye, melynek területén közel 100 barlang, számtalan völgy és kilátó, szakadék és szurdokerdő található. Felsorolni is nehéz azt a sok csodát, ami erre a környezetre jellemző, ezért cikkünkben most a Nyugat-Mecsek egyik rejtettebb pontjára kalauzolunk. A festői környezetben elterülő Abaliget már a 11. század óta létezik. Az akkori falut az „Aba” ősmagyar nemzetség alapította, amely mára már hangulatos kis községgé nőtte ki magát.

Abaligeti barlang

Az Abaligeti-barlang a Mecsek leghosszabb patakos barlangja, amely 1982 óta fokozottan védett természeti érték. Bár az emberi szem számára nem látható, de a víz eróziós hatására a cseppkőbarlang folyamatosan változik. A barlang főága 466 méter hosszú, gyalogosan, utcai ruhában is bejárható. Azonban ha majd erre hoz utad, nem árt rétegesen felöltözni a túrához, hiszen a barlang levegője 12,6 fokos. A páratartalom ezzel szemben kiemelkedően magas, 97 (!) százalékos és gyógyhatású, mivel a pormentes levegő a légúti, allergiás, asztmás megbetegedéseket enyhítheti – 2000-ben hivatalosan is gyógybarlangnak nyilvánították.

Érdekesség, hogy a barlang egyedi formavilágú képződményei nevet is kaptak: például találkozhatsz itt a Pisai ferde toronnyal, a Niagara-vízeséssel, Karthágó romjaival és az Elefántfejjel. Ilyen még a Lebegő-kő is, amely állítólag megmoccan, amikor egy hűtlen személy megy el alatta.

Denevérmúzeum

A barlang bejáratától nem messze az egykori turistaház épületében kapott helyet a hazánkban páratlan, denevérekkel foglalkozó múzeum. A tárlaton nagy felbontású fotók, makettek, preparált denevérek, számítógépes ismertető és interaktív térkép nyújt betekintést a mára már veszélyeztetett fajok közé tartozó denevérek világába. Itt megismerheted a denevérkutatás történetét és eszközeit, a Magyarországon élő denevérfajokat, élőhelyeiket, táplálkozási és szaporodási szokásaikat.

Abaligeti-tó

Az Abaligeti-barlangból kifolyó patak vizének elzárásával két tavat alakítottak ki 1959-ben, az Abaligeti-tavat és a Csónakázó-tavat. A két tó közül az Abaligeti-tó a nagyobb, amely halállományát folyamatos telepítéssel bővítik, ezért a horgászok számára igazán kedvelt célpont. Aki azonban horgászni nem szeret, de halat enni igen, az sem marad program nélkül, hiszen a parton kitűnő horgászbüfé várja az éhes szájakat. Jó időben pedig nem csak csónakot lehet bérelni a szomszédos Csónakázó-tavon, de kellemes sétautakon kerülheted meg a fűzfákkal határolt tavacskát.

Forrás:

https://www.orszagjaro.net/mecsek/

https://www.life.hu/eletmod/20170429-a-gyonyoru-mecsek-top-5-latnivalo.html

https://szallas.hu/programok/abaligeti-to-abaliget-p7359

http://www.abaliget.hu/turizmus/

Kiemelt kép forrása: shutterstock.com

Tudtad, hogy Magyarországon van egy tanösvény, amely bemutatja egy megcsonkított hegy gazdag természeti értékeit, a bányaművelés nyomait, és a ciszterci apátság kultúrtörténeti emlékeit?

Az említett tanösvény a ciszterci apátság épületétől indul és a Bél-kő megmaradt 815 m magas csúcsán kialakított kilátóhelyen végződik. Ha jobban meg akarod ismerni a Bükk-hegységet, jó ötlet megismerkedni vele: a tanösvény útvonala mentén előbukkanó változatos kőzetfeltárások, sziklák révén betekintést nyerhetsz a hegység földtörténetébe, szerkezetének kialakulásába, felszínfejlődésének titkaiba. Felfedezheted az itt élő ritka és védett növényeket, a növénytársulásokat és a helyi állatvilág képviselőt, valamint a Bél-kő környékének kultúrtörténetét is.

A környéken szintén érdemes megtekinteni a magyarországi viszonylatban egyedülálló szakrális emléket is: hazánk egyetlen épségben maradt ciszterci apátság templomát. Az apátságot 1232-ben alapította II. Kilit (Cletus) egri püspök (1224-1245), aki a Bél nemzetségből származott. A templom építése a tatárjárás után fejeződött be, később többször átépítették, mai arculatát a XX. századi renoválások során nyerte el. Faragott kövein francia, német és cseh kőfaragók stílusjegyei ismerhetőek fel, a jelenlegi belső berendezés barokk stílusú.

A túraútvonala egyébként folyamatosan, de lassan emelkedik. A túra Vasbánya-oldal nevezetű állomásánál egy sziklaszorosnál ízelítőt kaphatsz a Bél-kő egykor létezett tarajos tetejének kinézetéről, egy káprázatos panorámát nyújtó kilátóponttal fűszerezve. Lent Bélapátfalva az apátsággal, távolabb a Mátra vonulatai és a Karancs-vidék, de szerencsés esetben – főleg téli időszakban – a Magas-Tátra hófödte csúcsainak csillogását is megcsodálhatod. Még fel sem ocsúdsz az előző látványból, máris újabb kis csodája következik a Bél-kőnek, az egykori palabánya. Már az útról észre lehet venni a 20 méteres, függőleges ejtőakna sziklába vájt nyílását, amelynek további érdekessége, hogy az aljától egy alagút indult a hegyen keresztül a túloldalra. Ez az ún. pala-vágat, amelyben lóvasúttal szállították a kifejtett palát Bélapátfalvára. A kőzetet a 60-as évekig bányászták. A következő megálló a „Szász-bérc” vulkanikus eredetű orma, érdekes párnaláva formákat és szép sziklarózsa foltokat találhatsz. Továbbhaladva az út egészen meredek lesz, azonban ezt az akadályt leküzdve a túraútvonal csúcspontja vár: a Bél-kő kilátópont. A legyalult tetejű Bél-kőről szemkápráztató a kilátás és elképesztő méretek fogadnak: alattad terül el a hatalmas bányaudvar, a mélyben pedig Bélapátfalvát láthatod. A környék mészkőkitermelése bizarr módon megskalpolta a hegytetőt, azonban mégis egy sajátos tájképet alakított ki.

Forrás:

https://www.bnpi.hu/hu/esemenynaptar

https://www.turautak.com/cikkek/turautak/belko-tanosveny–belapatfalva-.html

https://www.bnpi.hu/hu/tura/belapatfalva-bel-koi-tanosveny

https://www.turistamagazin.hu/blog-bejegyzes-1/a-vadregenyes-bel-ko-ormain

Kiemelt kép forrása: shutterstock.com

Nem csak a szőlő és a bor miatt érdemes Tokaj környékét megismerni – ott van például a Tarcal mellett található Áldó Krisztus szobor, amely talán a borvidék legmonumentálisabb látványossága.

A hatalmas szobor Szabó Sándor szerencsi szobrász keze munkája. A megbízást a márvány- és kőfeldolgozással foglalkozó cégvezetőtől, Petró Attilától kapta, aki az ország legnagyobb Jézus-szobrának az elkészíttetésére határozta el magát. Az elképesztő, 8,5 méter magas, 50 tonnás alkotás öt hatalmas gránitdarab felhasználásával készült. Petró Attila Tarcal községnek adományozta a szobrot, melyet 2015-ben állítottak fel mai helyén, a község határában magasodó dombon.

A községből sétaút vezet a szoborhoz. Az útvonalat pihenőpadok és piknikező helyek szegélyezik. A meredek lépcsősoron felkapaszkodva közvetlenül a szoborhoz lehet jutni. Viszont a sétaúton maradva kisebb kerülővel is fel lehet kanyarogni a dombtetőre. A csúcson érdemes kicsit elidőzni a körpanorámában gyönyörködve: az Alföld végeláthatatlan síkságába olvadó szőlőtáblák szuper látványt nyújtanak, a Kopasz-hegy felöli oldalon pedig a Tarcali bányató ékeskedik azúrkék vizével.

A bányatavat érdemes közelebbről is megtekinteni. A vulkanikus és üledékes kőzetű Kopasz-hegy lábába vájt gödröt nem a talajvíz, hanem a csapadék és a forrásvizek töltötték fel. A „mindent a szemnek” szabály érvényes itt: a tavat körülvevő függőleges sziklafal igazán impozáns látvány, de veszélyes is egyben. Sok a kőomlás, alatta tartózkodni életveszélyes – látogatás során maradj a kijelölt sétaúton, a kialakított sziklaakadályt semmiképp se lépd át! Bár a hideg hónapokban nem aktuális, mégis fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a tóban se fürdeni, se horgászni nem szabad. 

Források:

https://csodahelyek.hu/2020/06/26/tarcal-banyato-aldo-krisztus-szobor/

https://kirandulastippek.hu/zemplen/tarcal-aldo-krisztus-szobor

https://www.turautak.com/cikkek/latnivalok/termeszeti-ertekeink/tarcali-banyato.html

https://csodalatosmagyarorszag.hu/latnivalok/termeszeti-ertekek/tarcali-banyato/

A kép forrása: Photo by Ádám Berkecz / Unsplash

Mátraháza az egyik legismertebb mátrai üdülőhely, közigazgatásilag Gyöngyöshöz tartozik. Népszerűsége nem véletlen, hiszen itt egész évben lehet élvezni a természet szépségeit: tavasztól őszig kiváló kiindulási pontot biztosít, télen pedig a téli sportok rajongói szállhatják meg a környéket.

Mátraháza kétségtelenül az egyik túra-kiindulópont a Kékes és a Mátra belső része felé. Első állandó háza is egy erdei vendégház volt, amely a „Mátra Egylet menedékháza” nevet kapta 1930-ban, ennek rövidítéséből született a Mátraháza elnevezés. Ez az eredeti, 120 személyes menedékház, a Pagoda épülete ma is látható. A település másik kultikus helye a templom melletti Naphimnusz park, amely Assisi Szent Ferenc himnuszának tíz versszakát jeleníti meg Várkonyi Maréza, mátrafüredi keramikus színezett kerámia domborművében. Ám nem csak Mátraházát, de a település környéke is szemetgyönyörködtető látványt nyújt.

Kékestető

Körülbelül 2 kilométerre található Mátraházától. Ha a jövőben majd itt pihensz, használd ki a lehetőséget, és mászd meg az ország legmagasabb pontját! Ráadásul a csúcson található tévétorony kilátó is egyben, ennek meglátogatása szintén érdekes program, gyönyörködhetsz a páratlan panorámában, ráadásul megtekintheted a tévétorony körpresszójában a 8000 darabból álló minipalack gyűjteményt.

Palóc Néprajzi Magángyűjtemény– Mátrafüred

A magángyűjteményben palóc népviseletbe öltöztetett babák mutatják be a tájegység életét. A rendkívül érdekes kiállításban a palóc hagyományokon túl megismerkedhetsz a magyar öltözködéskultúra világával is: a középkortól kezdve a 20. század elejéig végigkövetheted a nemesi és a polgári öltözködési szokásokat. A ruhákhoz korhű berendezési tárgyak is szolgálnak, hogy még autentikusabb és felejthetetlenebb legyen a múltbeli utazás.

Kutyafogat túra – Mátrafüred

Kíváncsi vagy, milyen lehet egy 12 husky által húzott fogaton utazni? Hering Tamás 1994 óta foglalkozik szánhúzó kutyákkal, 19 éve már a kutyafogathajtó sporttal is. Kutyáival több mint 140 alkalommal álltak büszkén a dobogón, javarészt nemzetközi versenyeken. Jelenleg 27 lenyűgöző kutyája van óriási mozgásigénnyel, amit gond nélkül levezethetnek ebben a sportágban. A kutyák meghatározott túraútvonalakon közlekednek, és gondoskodnak arról, hogy úgy ismerhesd meg a Mátra erdei útjait, mint még soha.

Forrás:

https://www.gyongyos-matra.hu/latnivalok/telepulesek/matrahaza/

http://matrahegy.hu/telepulesek/matrahaza

https://kidsoasis.hu/utazik-a-csalad-magazin/ezt-latni-kell/5-kihagyhatatlan-elmeny-matrahaza-koernyeken/

https://szallas.hu/programok/kutyafogat-tura-matrafured-p6896

A kép csak illusztráció. Forrás: Sugden Guy sugden / Unsplash

Míg régebben ipari célt szolgáltak a kisvasutak, ma kedves egynapos kirándulások ideális eszközei-helyszínei lehetnek. A kisvasutakkal szó szerint karnyújtásnyira kerülünk a természettől, ezért gyerekeknek, családoknak különösen jó kikapcsolódás lehet. Bár több mint 20 működik Magyarországon, ha azt mondjuk, kisvasút, a legtöbbünknek a Széchenyi-hegyi Gyermekvasút jut az eszébe. Most bemutatunk további négyet, amelyekkel szintén érdemes megismerkedni.

Gemenci Állami Erdei Vasút – (Pörböly, Tolna megye, 30 km)

Festői látványban lesz része annak, aki a gemenci kisvasútra száll, hiszen a Gemenci erdőn keresztül halad a nyomvonala. Ez hazánk egyetlen ártéri erdészeti kisvasútja, a Duna és a Sió medrét követi, átmegy például Nagyrezéten és Malomtelelőn is. Keselyűs és Pörböly felől gépkocsival és autóbusszal is meg lehet közelíteni.

Lillafüredi Állami Erdei Vasút – (Lillafüred, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 14 km)

Évente több mint 200 ezer ember utazik a lillafüredi kisvasúttal, így ez hazánk legnépszerűbb erdei kisvasútjainak egyike, néhány kocsija már több mint 90 éve halad a sziklaormok mellett.

 A vonalhálózat egyébként összesen nagyjából 25 km, ám a diósgyőri vár közeléből indulva a Garadna-völgyben és a Hámori-tó partján zakatolva 12 km-es úton jutunk el Lillafüredig. A vonatról meg lehet nézni Magyarország legrégebbi ipartörténeti műemlékét, az újmassai Fazola-kohót is.

Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút – (Nagycenk, Győr-Moson-Sopron megye, 3.6 km)

Csaknem 50 éves a Széchenyi Múzeumvasút, amely Nagycenk és Fertőboz között közlekedik. Ugyan csak 3.6 kilométer hosszú, az élmény kedves, pláne azért, mert gyermekvasutasok végzik a munkát. A pöfékelő gőzös mintha nemcsak térben, hanem időben is szállítana minket, hiszen visszarepít a vonatozás hőskorához. A páratlan szépségű Hársfasor és az állomásépület között ráadásul bemutatópark működik, amelyben a már nem üzemelő, de még meglévő járműveket lehet megnézni.

Zsuzsi Erdei Vasút – (Debrecen, Hajdú-Bihar megye, 17 km)

Sokszorosan nagykorú a Zsuzsi kisvasút, hiszen a cívisváros kezdeményezésére 1882-ben épült, aztán az 1900-as ével elején bővítették. A távnál sokkal nagyobb utazást teszünk, hiszen a forgalmas nagyvárosból indul az út, majd egészen a nyugalmat sugárzó erdőbe visz, amelyben változatos állat- és növényvilág tárul elénk. A vonat Csereerdőnél fordul északnak és az erdőnek, még egy nagyobb, hatezrelékes emelkedőn is felkapaszkodik.

Forrás:

http://turizmus.gemenczrt.hu/gemenci-erdei-vasut/megallok-es-latnivalok/

http://www.eszakerdo.hu/magyar/menu/erdvinfo_uj.htm

https://www2.gysev.hu/muzeumvasut/a-nagycenki-szechenyi-muzeumvasut

https://zsuzsivasut.hu/tortenelmi-vasutvonal/

Kiemelt kép forrása: pexels.com/Daria Obymaha

Bár az autót emlegetik a legkényelmesebb közlekedési eszközként, régóta nem csak négy keréken érdemes róni az utakat. A városban különösen kifizetődő lehet más eszközöket választani, hiszen a nagy forgalom miatt olykor gyorsabban célba érünk velük. Összegyűjtöttünk három közlekedési eszközt, amely a közelmúltban a korábbinál is népszerűbbé vált.

Kerékpár

Egyre többen váltanak kerékpárra, és nemcsak tavasszal vagy nyáron, netán a még kellemes időjárást hozó ősszel, hanem kezd négy évszakos lenni használata. Sok munkahely ösztönzi, hogy az alkalmazottak kerékpárral járjanak munkába, és szép számmal gondolják úgy, hogy ezzel is tesznek az egészségükért. Bár a nagyobb táskák, vagy laptoptartók hordozása fejtörést okozhat a kétkeréken történő munkábajárás során, kis figyelemmel minden kihívást meg lehet oldani: a kerékpáros webshopok széles kínálatában tucatnyi kosár, és csomagtartó között válogathatunk igényeink szerint.

Elektromos kerékpár

A kerékpár erényei jellemzik az elektromos kerékpárt is, amelynek hajtása azonban kisebb erőkifejtést igényel. Az elektromos kerékpárnak köszönhetően még mindig elmondható, hogy a használója szabad levegőn mozog, ráadásul még kevesebb energia felhasználásával juthatunk el vele úticélunkhoz.

Elektromos roller

Egyre többször látjuk ezt a kis szerkezetet elsuhanni mellettünk a nagyvárosban, hiszen sokan már nem a lábbal hajtott verzióra esküdnek, hanem az elektromos változatra. Típustól függően 20-40 kilométer per óra a maximális sebesség, és van olyan, amelyik akár 60 kilométert is megtesz egyetlen töltéssel. Nem csak időspórolás szempontból praktikus, hanem a hosszú munkanap utáni fejszellőztetést is kipipálhatjuk a rolleren gurulva.

Így szállíthatjuk őket a tömegközlekedésen

Az sem jelenthet problémát, ha egy szakaszon a közösségi közlekedést választjuk a kedvelt eszközök szállítására, de érdemes előtte pontosan tájékozódni az adott járat menetrendjében és hirdetményében, ezt pontosan hogyan tehetjük meg. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a kerékpárnak külön jegyet vagy bérletet kell venni, továbbá egy utas legfeljebb egy kerékpárt szállíthat. Érdekességként hasznos lehet tudni azt is, hogy a roller és az összecsukott roller – a kormány figyelembe vétele nélkül, a 100x100x20 cm méreten belül – kisméretű kerékpárnak számít, a kisméretű kerékpár pedig ingyen szállítható kézipoggyászként.

Te még papírozol? Válts mobiljegyre a Simple app segítségével! Budapest-bérleted vagy napijegyed bárhol, bármikor megvásárolhatod mobilodon készpénz- és érintkezésmentesen!

Kiemelt kép forrása: csodahelyek.hu

Lássuk, milyen nem mindennapi látnivalókról híres a település környéke: innen tíz kilométerre találjuk Úrkút községet, ahol egy igazi geológiai csoda lapul. Egy százmillió éves sziklafalat rejtenek itt a Bakony déli lankái, melyben tengeri állatok mészvázas maradványait is megtalálták.

Az itt található Csárda-hegy oldalában mangánércet fedeztek fel, amelynek kitermelése 1918-ban indult. Az üzem csak úgy hasított, a bánya rövid idő alatt az ország első számú mangánlelőhelyévé vált. A fontos geológiai felfedezést is a kitermelésnek köszönhetjük: a külszíni, kézi fejtések fokozatosan emelték le a mangánrétegeket, az ősi sziklafal (őskarszt) így eredeti állapotának megfelelően került a felszínre. A 2,2 hektáros terület egyébként 1953 óta a „védett” címmel is büszkélkedhet.

Az őskarsztot legegyszerűbben az Úrkút határából induló Csárda-hegyi tanösvényen elindulva lehet megközelíteni. A sétaút egy tisztáshoz vezet, ahol a vándor választás elé kerül: tovább halad a gödör szélén futó tanösvényen, vagy leereszkedik a hosszú lépcsősoron az egykori bányagödörbe. Mindkét perspektíva megérdemli a tekintetet: a tömör, durva sziklarengeteggel lesz teljes az összkép.

A szakadék mélyén a klíma is kicsit más: a hűvös, nyirkos levegő a mohák és a páfrányok számára éppen ideális, így ezek szép számban sorakoznak a sziklafal felületén. A különös, kicsit a dzsungelekre hajazó atmoszféra is főként a zöld növénycsomóknak köszönhető. A jura kori mészkőfalban szerencsére nem tett kárt a bányatevékenység, a dinoszauruszok korának – pontosabban a földtörténeti középidő jelenségeinek – nyomai így a maguk érintetlenségében lelhetők fel benne.

Források:

https://csodahelyek.hu/2020/04/29/urkuti-oskarszt-geologiai-csoda-bakony/

https://kirandulastippek.hu/bakony-veszprem/urkuti-oskarszt

A kép forrása: Shutterstock

Szívesen kirándulsz olyan helyeken, ahol mutatós, egyedi fényképeket kattinthatsz el? Lázba hoz, ha a hétvégi kikapcsolódás során izgalmas ismereteket sajátíthatsz el? Ismerd meg a gánti Bauxitföldtani Parkot! Tudtad, hogy a The Witcher című sikersorozat egyes részeit is itt vették fel? Lássuk csak, miért eshetett a készítők választása erre a helyszínre!

A Vértes hegységben, Gánt határában fekvő bauxitlelőhelyet Balás Jenő bányamérnök fedezte fel, a kitermelés 1926-ban indult. Az évek múlásával a terület Európa elsőszámú bauxitlelőhelyévé nőtte ki magát, mely nem csak a kibányászott érc mennyiségében, de minőségében is túlszárnyalta vetélytársait. Semmi se tarthat örökké, így ezek a telepek is kimerültek az 1980-as évekre, leállt a kitermelés, a hátrahagyott külszíni fejtések nagy részét mára visszahódította a természet – kivéve a legfrissebb, ’80-as években nyitott fejtést, ahol szabadtéri geológiai múzeumot alakítottak ki.

Filmekbe illő táj fogad itt, kicsit olyan, mintha a Marson sétálnál, vagy az amerikai vadnyugatra csöppentél volna – az alapkőzet jellegzetes, vöröses színét, illetve a lilás elszíneződések a különböző ásványok okozzák. Ősszel még drámaibb az összhatás, hisz a talaj vöröses árnyalatai a környező fák levelein is megmutatkoznak. Ha pedig a gyönyörködésen túllendülve érdekelne pár infó a terület földtörténeti múltjáról is, a tanösvényen végig sétálva magadba szippanthatod ezt a tudást.

A tanösvény 13 állomásból áll, ezt egy kellemes tempóval nagyjából egy-másfél óra alatt végig lehet sétálni. Nem kell ide semmilyen geológiai alaptudás, a parknak pont az ismeretterjesztés a fő célja. Megtudhatod, milyen folyamatok játszódtak le az évmilliók során a föld alatt, hogyan jött létre a bauxittelep, valamint azt is, milyen ásványok találhatók a területen. A park különös formájú képződményei – például a kőbörcök – is bemutatásra kerülnek. A bányagödör szélén kialakított Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeumban pedig bányászati szerszámokat és két hajdani bauxitszállító mozdonyt is kiállítottak.  

Források:

https://ganti-bauxit-foldtani-park.business.site/

https://go-na.hu/gant-bauxitbanya-marsbeli-taj-magyarorszagon/

https://csodalatosmagyarorszag.hu/latnivalok/termeszeti-ertekek/ganti-bauxitfoldtani-park/

https://kirandulastippek.hu/vertes-gerecse-velencei-to/gant-bauxitfoldtani-park

https://csodahelyek.hu/2019/10/27/ganti-bauxitfoldtani-park/

A kép illusztráció. Forrás: Photo by Krzysztof Kowalik / Unsplash

Egyre hűvösebb van, gyorsan leszáll a sötétség. Mindez arra csábít, hogy otthon maradjunk a kellemes melegben. Pedig ekkor sem szabad megfeledkezni a testmozgásról! Az egészségünkre és a hangulatunkra is jól hat, ha a novemberi, akár didergős időben kitesszük a lábunkat a természetbe, és jól felöltözve mozgunk a friss levegőn. Mutatunk pár remek szabadidős tevékenységet, amelyek segítenek felpezsdíteni a mindennapokat az év végén is.

Séta

A sétát sokan alábecsülik, ha mozgásfajtákról van szó. Egyrészt, az autózás vagy a tömegközlekedés miatt háttérbe szorul, akár időpazarlásnak tűnhet, pedig kellemes, könnyed kikapcsolódás. Járjunk a városban vagy a természetben, hiszen varázslatos pillanatokkal ajándékozhat meg egy-egy andalgás. Ráadásul kutatások igazolták, hogy napi 15-30 perc séta serkenti a vérkeringést, segít a szív- és érrendszeri, valamint több idegrendszeri betegség megelőzésében, jót tesz a látásnak, mérsékeli a stresszt és annak rossz hatásait.

Futás

A Margitszigeten novemberben talán kevesebb a futó, de nem üres a futókör, amely jelzi: az időjárás sem akadály. A futás az egész szervezetünkre pozitívan hat, aki fut-futott, tudja, micsoda energiát ad egy megtervezett táv teljesítése. Ősszel-télen arra kell figyelni, hogy rétegesen és alaposan felöltözzünk, ne felejtsük el a sapkát, mert a fejen (illetve a kezen) keresztül sok hő távozik.

Nordic walking

A finn eredetű nordic walkingot hajlamosak az idősek sportjának tekinteni. „Nekem nem kell bot a sétához” – hallható sokszor. Holott a speciális botoknak köszönhetően kíméletesen, ám nagyon is hatékonyan fejleszthető az állóképesség. Ajánlott a túlsúllyal küzdőknek, ülőmunkát végzőknek, kismamáknak, sérülés vagy operáció után rehabilitálódóknak, no és persze az idősebbeknek. Mindenkinek, aki az ősz utolsó hónapjában sem hagyna fel a mozgással.

Túrázás

Költőknek való képeket fest a természet az ősz végén, a mézszínű, sárga-barna levelek azok szívét is rabul ejtik, akik nem fogékonyak a romantikára. Kellően felöltözve a túrázás az ősz egyik legkedvesebb kikapcsolódása, barátokkal, családdal, de akár magányosan is élmény róni a kilométereket a csodás tájakon.

Forrás:

https://www.nordicwalkingsport.hu/nordiwalkingrol

https://www.hazipatika.com/eletmod/mozgas/cikkek/a_seta_meglepo_hatasai/20180410102406