Szerző: Pálinkás Orsolya

Kiemelt kép forrása: shutterstock.com

Kisregényt tölthetnénk meg az Aggteleki Nemzeti Parkról szóló tudnivalókkal, hiszen földtanilag páratlanul gazdag természeti látványosság. A helyről szinte mindenkinek a barlangok ugranak be, hiszen elképesztően változatosak. Teljesen természetes hát, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága 1995-ben a Világörökség jegyzékébe vette az Aggteleki- és Szlovák-karszt barlangjait.

A barlangok ráadásul egészen elit klubhoz csatlakoztak, hiszen a természeti érték miatt korábban mindössze két barlangot nyilvánítottak a Világörökség részévé: az Egyesült Államokbeli Mammoth-barlangot, amely a világ leghosszabbja a maga 667 km-rel és a szlovéniai Skocjan-barlangot, amely a világ legnagyobb vízhozamú földalatti folyómedrét alkotja. Abból a tekintetből pedig egyenesen páratlan, hogy kis területen, viszonylag érintetlenül tömörülnek rendkívül formagazdag és komplex barlangok Aggteleken.

280 barlang egy helyen

Földrajzilag összefügg egymással az Aggteleki- és a Szlovák-karszt (Gömör-Tornai-karszt), ezért érdemes összesíteni: több mint 1400 (!) barlang ismert, amelyekből 280 a magyar állam területéről nyílik. Napestig lehetne sorolni az érdekességeket, emeljünk ki egyet: a Szilicei-jégbarlang például csupán 470 méterrel a tengerszint felett nyílik, mégis van jégkitöltése – a mérsékelt égövben egyetlen ilyen alacsony fekvő barlangról sem mondható el ilyesmi.

A leghíresebb: a Baradla-barlang

A legismertebb aggteleki barlang a Baradla-barlang, amely hazánk legrégebben kutatott és látogatott barlangja. A nevét a szláv eredetű, sziklaszirt, sziklás meredek hegy jelentésű bradlo szóból kapta. Felfoghatatlanul régen, 200-230 millió éve alakult ki, amikor még a térséget tenger borította.

Különleges a klímája, hiszen a hőmérséklete egyáltalán nem követi a felszín hőmérsékleti változásait. Az átlaghőmérséklet 10 fok, télen ezért hatalmas, akár 30 fokos is lehet a különbség a kinti és a benti klíma között. A levegő nyirkos, amelyet magyaráz, hogy roppant magas 95-100 százalék a páratartalom. A különleges viszonyok miatt a Baradla-barlang levegője gyógyhatású. Nemcsak gyógyítja a testet, hanem gyönyörködtet is, hiszen nagy részét változatos színű és formájú, emiatt elképesztően látványos cseppkövek díszítik.

A vakfutrinka és a társai

A barlangrendszerek sok okból, így az állatvilág szempontjából is különlegesek. Itt él például az úgynevezett vakfutrinka, amely egy centiméternél is kisebb futóbogár. Vélhetően még Európa tropikus időszakából maradt vissza az érdekesen kinéző Eukoenenia spelea szálfarkú, és létezik a tájon ászkarák is. A már taglalt Baradla-Domica-barlangrendszerben több mint 500 gerinctelen fajt mutattak ki. Sokfajta denevér otthonának számít, a leginkább védett a kereknyergű patkósdenevér.

Forrás:

https://anp.hu/baradla-barlang

https://anp.hu/vilagorokseg

A kép forrása: shutterstock.com

A Mátra és a Bükk között, Sirok község mellett található a környék legnagyobb és legjelentősebb vára. Gyakran hivatkoznak rá barlangvárként, hiszen egy bonyolult alagútrendszer is tartozik hozzá. A vár környéke geológiai szempontból is jelentős – különös alakú képződmények őrzik a múltbéli vulkanikus tevékenység nyomait.

„Sírok, sírok” – hajtogatta a monda szerint az öreg Darnó király, Tündérország királya. Lányát, Tarnát óvó szeretettel nevelte, és nem tűrte, hogy a kikötések ellenére ő mégis a halandó Bodony vitézzel esett szerelembe. A király mennydörgésként csapott le, íjlövése mindkét fiatal számára végzetes volt – tettét azonban később megbánta, és birodalmát végtelen szomorúság lengte be. A történet szerint Sirok település neve ezt a szomorúságot őrzi magán.

A siroki várról először 1320-ban tettek említést, így feltehetőleg valamikor a tatárjárás után épülhetett az ország végvári rendszerének részeként. Később Csák Máté kezére is került, tőle Károly Róbert csapatai foglalták vissza. Sirok vára az egri vár elő vára volt, így jelentősége az 1552-es egri ostromkor nőtt meg igazán. 1596-ban, Eger eleste után ez a vár is török kézre került. Később a Rákóczi-szabadságharc alatt kapott szerepet, amikor a kurucok birtokára jutott – ennek véget vetve a császári csapatok több magyar várral együtt felrobbantották, így mára csak romjai maradtak fenn.

A vártól nem mesze található két különös alakú sziklaoszlop. A vulkanikus eredetű kőzetek különös formáját a külső természeti hatások, a csapadék, a szél és a hőmérséklet ingadozás alakította ki az évmilliók alatt. Találó módon a Barát- és az Apáca-szikla nevet kapták a képződmények, de a Bálványkövek megnevezés is rájuk utal. Érdekes még a Törökasztal nevű, lapos tetejű szikla is, amely szintén a vár közelében fekszik. Feltételezések szerint a régi időkben pogány rituálék helyszínéül szolgált a tányérszerű képződmény.

Forrás:

https://kirandulastippek.hu/matra/siroki-var

https://www.bnpi.hu/hu/reszletek/torokasztal-es-balvanykovek

http://www.sirok.hu/a-telepules/a-monda

http://www.sirok.hu/a-telepules/barat-es-apaca-szikla

Kiemelt kép forrása: shutterstock.com

A gazdag történelmi múltnak köszönhetően kastélyok sora áll az országban. Közülük is az egyik legkülönlegesebb a tiszadobi Andrássy-kastély, amiről egy kis ízelítővel készültünk olvasóinknak.

Napok, hónapok, évszakok

Száznegyven éve annak, hogy Meinig Artúr tervei alapján nekiláttak az Andrássy-kastély építésének. Mintául nagyrészt a vajdahunyadi vára szolgált, a kertet pedig csodás angol és francia parkok mintájára alkották meg. Fénykorában gyönyörű rózsalugasok tündököltek benne, amiket a magyar történelemben oly kedves Erzsébet királyné is igazán kedvelt.

Páratlan, hogy egy kastélyt gyakorlatilag a naptárhoz passzolóan építenek meg. Márpedig a tiszadobi ilyen: a négy évszaknak megfelelően négy bejárata van, a 12 hónapot a 12 torony szimbolizálja. Az 52 hétnek megfelelően 52 szobát alakítottak ki benne, míg a 365 napot a 365 ablakszem szimbolizálja.

A kastély legendája

Sokan tartják úgy, a kastély éppen Erzsébet királyné miatt lett annyira szép: a 19. században élt az Andrássy család leghíresebb tagja, gróf Andrássy Gyula, aki Dob főterén még tölgyfákat is ültetett a kedves látogatások emlékére.

A legenda úgy tartja, hogy a grófot gyengéd érzelmi szálak fűzték a kiegyezést is elősegítő királynéhoz, ezért csinosítgatta a helyet.

A kecses tornyaival, romantikus kialakításával a kastély is elbűvölő, ám a környezet méltó párja az építménynek: folyók és holtágak menti ártéri és galéria erdők sorakoznak egymás mellett. Északról például egy ötszáz hektáros erdő határolja, a drónfelvételeken szépen látszik, milyen harmonikusan simul a természetbe a kastély.

Zaklatott történelem

Bármilyen szép is volt a kastély, napjainkban nem eredeti formájában csodálhatjuk meg. Habár az első világháború pusztításait túlélte, 1918-ban a feldühödött nép feldúlta. A teljes bútorzat áldozatul esett, darabokra törték a finom velencei tükröket, kerámiákat, a csillárokat és a szobrokat, plusz drága festmények és a könyvek is áldozatul estek. A második világháború végén aztán katonai kórház működött az épületben, majd a kastély állami tulajdonba került. Sokáig egy gyermekváros kapott helyet falai között, napjainkban pedig kiállításoknak ad otthont.

Forrás:

http://tiszadob.info/a-kastely-toertenete.html

A kép csak illusztráció. Forrás: shutterstock.com

Napi szinten közlekedve a városban azt hihetjük, hogy úgy ismerjük Budapestet, mint a tenyerünket, és már minden fontos szegletét láthattuk, de nem szabad megfeledkezni a kevésbé ismert, ám annál érdekesebb részleteiről sem. Ilyen kis gyöngyszem a Filozófusok kertje is, amely joggal érdemelte ki legújabb cikkünk főszerepét.

Simple-tipp: már telefonoddal is megveheted a BKK-bérletet! Ha a Simple alkalmazásban vásárolod, nem kell keresgélni a táska mélyén jegyedet, hiszen az kéznél lesz a mobilodban! Részletekért kattints ide!

Kert a víztározó tetején

2001-ben egy igen különleges helyen, a Gellért-hegy nyugati oldalán, egészen pontosan a Gruber József víztároló tetején alakították ki a 8 alakos bronz-és gránit szoborcsoportot, vagyis a Filozófusok kertjét.

Az idén jubiláló szobrok személyében különböző filozófiák találkoznak. Ez annak is köszönhető, hogy a szobrokat Wagner Nándor alkotta meg, aki Japánban élt, és munkája során több kultúrából merített ihletet: Jézus Krisztus, Buddha, Lao-Ce, Ábrahám és Ehnaton kör alakban helyezkednek el, mindannyiuk tekintete a közös istenséget jelképező, középen elhelyezkedő gömbre irányul. A gömb egyúttal az összekötő kapocs jelképe is a vallások között.

Valamivel hátrébb tekitnve még három ikonikus személy, Gandhi, Bódhidharma buddhista szerzetes és Assisi Szent Ferenc szobrával találkozhatunk.

A kultúrák közös forrása

A kert kapujában a következő üzenet fogadja a látogatókat: „Egymás jobb megértéséért”. A rövid, de mélyen szántó gondolat jól szimbolizálja a művész fő mondanivalóját, a békés egymás mellett élésre törekvést. 2007-ben sajnos egy időre csorbult a kert szépsége, hiszen eltűnt három szobor, ám a helyreállításnak köszönhetően nem sokkal később ismét teljes pompájában ragyogott a közterület dísze.

Két „testvér” a világban

A szoborcsoport különlegessége, hogy egyediségben sincs egyedül a világban. Ez azért lehetséges, mert Wagner Nándor óriási munkával három példányban készítette el az először gipszbe öntött alakokat, és nemcsak Budapestnek, hanem szívének oly kedves két másik metropolisznak, New Yorknak és Tokiónak is ajándékozott belőlük egyet-egyet. Fájó pont, hogy az alkotó nem élhette meg a budapesti szoborkert felavatását, mert 1997-ben elhunyt, az adományozási szándék is japán özvegyének segítségével valósulhatott meg. Ennek is köszönhetően Wagner szellemisége – a munkásságán keresztül – szemünk előtt él tovább.

Forrás:

https://www.orszagjaro.net/filozofusok-kertje/

https://funiq.hu/3377-filoz%C3%B3fusok-kertje

A kép csak illusztráció. Forrás: Benjamin Grull / Unsplash

Különleges természeti képződményeket és izgalmas történelmi emlékeket rejt a Duna-Tisza közének szíve: hoztunk pár érdekességet a kiskunsági táj híres elemeiről, a homokbuckákról, egy nem mindennapi növénytársulásról, de még ókorból származó régészeti leletekről is – ha érdekel, olvass tovább!

Kéleshalmi homokbuckák

A Duna medre egykoron átlósan szelte át az Alföldet, majd az idő múlásával a folyó fokozatosan ma is ismert, észak-nyugati irányába helyeződött át. Hátrahagyott hordalékából a szél alakította ki a Duna-Tisza közének jellegzetes tájelemeit, a homokbuckákat. Jellegzetes növényvilága sajnos a talaj fellazulása és a futóhomok jelenség miatt ma már kevés helyen lelhető fel – a kéleshalmi természetvédelmi terület például pont egy közülük.

Kiskunhalasi Fejeték-tanösvény

A mocsaras területen átívelő, fapallókból épített tanösvény a növényzet fő jellegzetességeiről ad tájékoztatást – érdekesség például, hogy az oxigénszegény vízben nem tudnak teljesen lebomlani az elhalt növényi részek, így azok felhalmozódásából tőzeg alakul ki. A védett terület legértékesebb társulása egyébként a zsombéksásos, melynek pusztulása ellen a vízmegőrzési projekteknek hála hatékonyan sikerült fellépni.

Tiszaalpári Földvár-tanösvény

Az ókori földvár történetéről és az ókori emberek életmódjáról regél a tiszaalpári Földvár-tanösvény. Fokozottan védett régészeti lelőhely ez, a védelem célja elsősorban a várdombon található földvár és a hozzá kapcsolódó telep megőrzése. A területen egyébként Árpád-kori emlékek is találhatók, egészen pontosan egy templom és egy temető. 

Az írásos feljegyzések arról tanúskodnak, hogy 1869-ben már folytak régészeti kutatások a területen: az első, hiteles régészeti leletet ekkor adományozta Madarassy László a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Egy ép cserépedény volt ez, melyet a várdomb oldalából ástak ki.

Források:

http://knp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=menu_1532

https://www.knp.hu/hu/kiskunhalas-fejetek-tanosveny

https://www.knp.hu/hu/tiszaalpar-foldvar-tanosveny

Kiemelt kép forrása: shutterstock.com

A Római Birodalom Pannonia provinciája a mai Dunántúlon terült el. Ez az oka annak, hogy számos ókorból származó római régészeti lelet tártak fel ezen a vidéken. Aquincumról, Savariáról és a Borostyánkőút romjairól bizonyára hallottál már, ez azonban még nem minden – Gorsium városának emlékei is mindenképpen említésre méltóak.

Virágzó város állt itt a római korban, mely egyébként egy katonai táborból fejlődött fontos közigazgatási, közlekedési és stratégiai csomóponttá. Katonai jelentőségét a dunai limes (a rómaiak építette határvédelmi létesítmény) felhúzását követően vesztette el. Kiemelkedő szerepét azonban ezt követően is megtartotta, és vallási központként működött tovább. A városban megfordult például Traianus, Septimius Severus és Caracalla római császár is. Gorsiumra egyébként a Herculia néven is hivatkoztak, ez is a háttere annak, hogy manapság a Gorsium-Herculia megnevezést használják a romvárosra.

Ha érdekel a történelem, és szívesen barangolsz a régi korok emlékét őrző épületmaradványok között, akkor a Gorsium Régészeti Parkot feltétlenül fel kell venned a látogatnivaló helyek listájára. A park a Fejér megyei Tác község határában található, Székesfehérvártól nem messze. A régészeti parkban található a romváros, illetve egy állandó kiállítás is az ásatások során feltárt legjelentősebb leletekből.

A park megtekintése körülbelül két órát vesz igénybe. Ami az épületeket illeti, ókori laktanyák és lakóházak romjai csalogatják a tekintetet. Végig lehet sétálni az egykori főutcán, a Decumanus Maximuson, római császárok lábnyomai után „kajtatva”.  A területen feltártak egy lakomatermet és annak pincéjét is, ahonnan a főzésre, tálalásra, tárolásra használt edények és egyéb eszközök kerültek elő. Egy ókeresztény bazilika főhomlokzata is megszemlélhető, illetve egy módosabb lakóház freskótöredékei is kiállításra kerültek. A séta során szemet szúr az elképesztően jó állapotban fennmaradt gorsiumi díszkút. A színház jellegzetes félkör alakú nézőtere is teljesen kivehető még, itt a városi polgárok kedvelt szórakozásának emlékei díszelegnek.

Források:

https://www.gorsium.org/

https://femina.hu/utazas/gorsium-herculia-tac/?token=1426ac6b5aae9d1bccb426a9bb903715

Kiemelt kép csak illusztráció, forrása: shutterstock.com

Van olyan apró falva Magyarországnak, ahol egy labdarúgócsapatnyi ember sem él, miközben a hazánk népesség szerinti legkisebb településeit összegző listán a 100 fős falu már egész népesnek számít. Bemutatjuk Magyarország legapróbb településeit!

Iborfia

A Központi Statisztika Hivatal 2014-es összesítése szerint Magyarország legkisebb falva a Zala megyei Iborfia. Noha az elmúlt években változhattak az adatok, vélhetően nem lett ezres lélekszámú a település, hiszen az említett évben csupán nyolcan lakták. A falu a Zalai-dombság szívében található, így a lakók a dimbes-dombos táj képével térhetnek nyugovóra minden este.

Gagyapáti

A második legkisebb (törpe)faluban sem élnek sokan, a számláláskor mindössze tíz ember lakta a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található helységet. A nyugalom vidéke ez, a gyönyörű, csereháti dombos táj rabul ejti a szemlélőt, ezért is lehet, hogy Gagyapáti igazi csemegének számít a pihentető kirándulásra vágyók körében.

Tornakápolna és Tornabarakony

Az ország legkisebb településeinek többsége Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, és Tornakápolnát, illetve Tornabarakonyt is zen megyében találjuk. A két községnek egyaránt 14 lakója van, de mindkettő más-más szépséget tartogat az ott élőknek, odalátogatóknak. Tornabarakony elsősorban azért ismert, mert a Barakonyi-patak völgyében festői táj tárul elénk, míg Tornakápolna az Aggteleki Nemzeti Park területéhez tartozik. Remek a kilátás a környező dombokra, szép időben még a szlovákiai Tátra csúcsa is látszik.

Felsőszenterzsébet és Debréte

Ki sem kell mozdulni Borsodból, ha egy újabb kistelepülésre „vadászunk”: szintén itt rejtőzik a 17 lakosú Debréte. Természetesen az ország másik felét sem hagyhatjuk ki körutunkból: a Zalában található Felsőszenterzsébetet is ugyanennyien lakják. Debrétén úgy mondják, hallani lehet a csendet, a zsáktelepülés kimondottan nyugodt és jó értelemben elszigetelt a világtól. A zalai Felsőszenterzsébet néprajzilag gazdag, legértékesebb tárgyai, épületei a Göcseji Falumúzeum részét képezik. Jellegzetes ismertetője a falu határában található, kör alaprajzú, madárszárny formájú épület.

Lendvajakabfa

A magyar-szlovén határtól alig néhány száz méterre fekszik Lendvajakabfa. A maga 18 lakosával ez a legnagyobb falu, amelyben 20 főnél kevesebben laknak. Érdekesség, hogy a rendszeresen frissített közösségi oldalát majdnem hússzor annyian – több mint négyszázan – követik, mint ahányan a településen élnek.

Forrás:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_legkisebb_telep%C3%BCl%C3%A9sei_lak%C3%B3n%C3%A9pess%C3%A9g_szerint

https://hu.wikipedia.org/wiki/Iborfia

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gagyap%C3%A1ti

https://hu.wikipedia.org/wiki/Tornak%C3%A1polna

https://hu.wikipedia.org/wiki/Tornabarakony

https://hu.wikipedia.org/wiki/Debr%C3%A9te

https://hu.wikipedia.org/wiki/Fels%C5%91szenterzs%C3%A9bet

https://hu.wikipedia.org/wiki/Lendvajakabfa

Kiemelt kép forrása: shutterstock.com

Várpalotának igazi jelképe az impozáns méretű, négy saroktornyos Thury-vár – ha érdekel az egyik legépebben megmaradt magyarországi vár története, és hogy hogyan köthető hozzá Mátyás király és Aragóniai Beatrix esküvője, akkor olvass tovább!

A vár helyén eredetileg egy lakópalota állt, ezt Nagy Lajos király hadvezére, Kont Miklós építtette. Kont Miklós később az ország nádora lett, 1364-ben pedig adományul kapta Nagy Lajostól az újlaki birodalmat. Újlak település egyébként Kont Miklós leszármazottjainak névadójává vált, így lettek a Kontokból az Újlakiak – ez később még fontos lesz. Itt kanyarodjunk vissza a palotához: az udvarház 1397-re már egészen biztosan elkészült, hiszen egy oklevélben ekkor már hivatkoztak rá.

Az épületet Újlaki Miklós alakíttatta erődítménnyé az 1440-es években, tehát a ma is ismert vár története ekkortájt kezdődött. Az 1437-1445-ig tartó időszakban épült várak legtöbbjére nem várt hosszú sors: az 1445. évi országgyűlés IV. cikkelye alapján az Albert király uralkodása alatt, és uralkodása óta épült várakat tulajdonosaiknak le kellett rombolnia. A rendelet alól néhány vár kivételt képezett: a Thury-vár – vagy ahogy akkoriban nevezték, palotai vár – igy megmenekülhetett. Igazán kár lett volna, ha akkor ennyi műkincs odaveszett volna, főleg tudva azt, hogy évszázadokkal később, egészen pontosan 1989-ben a vár falain belül az eredeti épületnek több részét, például homlokzatát és két rózsaablakát is feltárták, valamint több, épségben fennmaradt világi falfreskót is sikerült láthatóvá tenni. Azt még fontosnak tartjuk megjegyezni, honnan is ered a vár ma is ismert neve: a török korban Thury György volt az erőd kapitánya. A vár ebben az időszakban fontos stratégiai szerepet játszott.

További érdekesség, hogy a hagyomány szerint az Újlaki család még Mátyás királyt is megvendégelte a négyszögletes vár falai között. A Thury-vár történetével már szinte teljesen összefonódott az a hiedelem is, miszerint Beatrix királyné 1476. december 11-én itt készülődött a másnapi, Fehérváron megrendezett esküvőjére, és az ezt követő koronázásra.

Forrás:

https://kirandulastippek.hu/bakony-veszprem/varpalota-thury-var

http://thuryvar.hu/rolunk/a-thury-var-tortenete

https://studhist.blog.hu/2018/09/05/varpalotai_thury_var_1_resz

https://csodalatosmagyarorszag.hu/latnivalok/varak-varromok/thury-var-varpalota/

Akár Budapesten élünk, akár nem, a főváros annyi látnivalót kínál, hogy mindig találni valami újat, ráadásul a felfedezéséhez elég a Budapest-bérlet is. Összegyűjtöttünk öt látnivalót, amikkel feldobhatjuk utunkat.

Árnyas séták birodalma – a Városliget

A Városligeti andalgással egy csapással több legyet is ütünk. Nagyokat sétálhatunk a hatalmas fák alatt, megnézhetjük a Hősök terét, a kívülről is meseszép Szépművészeti Múzeumot, a Városligeti Műjégpályát és a Csónakázótavat, a bűbájos Vajdahunyad várát, bónuszként elsétálhatunk a fővárosi állat- és növénykert mellett.

A látvány varázsa – a Várkert Bazár

Akármerre nézünk, elképesztő panoráma tárul elénk a Várkert Bazárnál. A Budán található építészeti műremek a felújítást követően újjáéledt, onnan körülnézve a legszebb Duna-partszakaszt látjuk. A Várkert Bazárt folyamatosan gondozzák, ezért mindig kellemes élményt nyújt.

Nem lehet megunni – a Halászbástya

Ha andalgás és séta, már-már kötelező látni a Halászbástyát, mert semmihez sem fogható este a kivilágított Halászbástyán sétálni. Nemcsak mi gondoljuk így, a Budai Várnegyed részeként már 1987 óta része a világörökségnek. A várbusszal könnyen eljutunk a Halászbástyára, ám ha már arra járunk, a Mátyás-templomot sem érdemes kihagyni.

Apró szobrok nyomában

Budapest egyre ismertebb a különböző, apró szobrokról. Sokan kincsvadászatként szoborkeresésbe kezdenek, és igyekeznek megnézni a Rubik-kockát, Noé bárkáját, Brekit, a lelógó ágyújú Szomorú tankot, Mekk mestert és a Kockásfülű nyulat. Ha van Budapest-bérleted, már csak az útvonalat kell megtervezned, hogy eljuss mindegyikhez.

Megelevenedik a múlt – a Memento Park

A Memento Parknak több része van, az egyik legkedveltebb a szoborpark. Összesen 42 olyan szobrot, emlékművet vagy alkotást állítottak ki, amelyet 1945 és 1989 között a kommunista kultúrpolitika szerint helyeztek el a főváros több pontján. A szobrok között sétálva úgy érezhetjük, megelevenedik a múlt.

Elő a bérlettel, és fedezd fel a fővárost! Netán még mindig papírjeggyel vagy bérlettel utazol? Válts inkább mobiljegyre a Simple app segítségével, így a mobilodon bárhol, bármikor készpénz- és érintkezésmentesen vásárolhatod meg a Budapest-bérletedet vagy napijegyedet.

Forrás:

https://varkertbazar.hu/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Hal%C3%A1szb%C3%A1stya

https://traveladdict.hu/kincsvadaszat-budapesten-miniszobrok-nyomaban/

http://www.mementopark.hu/?lang=hu

Kiemelt kép forrása: shutterstock.com

Kevés olyan kultikus hely van Magyarországon, mint Esztergom, ezért esett választásunk eme fennséges városra legújabb cikkünk írásakor. Már az utcáin sétálva is különleges hangulat lebeg körbe minket, évszaktól függetlenül, az alábbi látnivalók pedig újabb okok arra, hogy egyszer mindeképpen meglátogassuk a Dunakanyar uralkodóját.

Bazilika

Mi mással is kezdhetnénk listánkat, mint a városképet meghatározó épülettel, amely száz méteres magasságával a legnagyobb magyarországi egyházi építmény. Sőt, méreteit tekintve Európában is az öt legnagyobb templom között szerepel. A Bazilikában található a Szent István vértanú kápolna is, amely Szent István király születési helyét hivatott jelezni. A főszékesegyház számos különleges, egyedi építészeti megoldást tartalmaz, ilyen például a fő oltárkép, amely Michelangelo Grigoletti egyetlen vászonra festett oltárképe, amin Mária mennybemenetele látható.

Várhegy

Esztergom fő látványosságainak helyszíne, a 973-ban alapított első magyar főváros királyok által lakott dombja, rajta a Bazilikával és a királyi várral. A Várhegyről a négy égtáj felé tekintve csodálatos panorámát láthatunk a Vaskapu-hegy jelezte Visegrádi- hegységek csúcsaira, a lent kanyargó Dunára,  a folyón átívelő Mária Valéria-hídra, az Esztergommal szemközt lévő, felvidéki Párkányra és környékre, a szlovákiai Garam-folyó torkolatára és természetesen a közel harmincezer lakosú Esztergomra, valamint további közeli településekre.

Strázsa-kilátó

A kilátó a 233 méter magas Kis-Strázsa-hegy tetején áll, ahonnan szintén csodálatos panoráma nyílik a környékre: Esztergomra, a Pilis északi nyúlványaira, valamint Dorog mögött a Nagy-Getére.

Víziváros

Itt található Esztergom több, nemzetközi és országos jelentőségű múzeuma, történelmi építménye. A Pázmány Péter utcát, Katona József utcát, Mindszenty József teret és Berényi Zsigmond utcát magába foglaló városrészben található a magyarországi római katolikus egyház legnagyobb dokumentációs, irat és könyvgyűjteménye, a Bibliotheca. Ha változatosságra vágysz, tekintsd meg a Víziváros észak-nyugati végében található, a török hódoltság idejéből származó dzsámit, amely múzeum, kiállítótér és kávézó is egyben. Ugyancsak a Víziváros fontos, történelmi része a Mattyasovszky-bástya, ami Balassa Bálint (ismertebb nevén Balassi Bálint), költő-vitéz halálos sebesülésének egykori helyszínén áll. A környék egyik fő pihenőhelye, az Erzsébet-park is ezt a városrészt ékesíti. A Víziváros különleges passzázsa a Macskalépcső, ami egy meredek lépcsősoron vezet fel a Várhegy belső részébe.

Forrás:

https://iranyesztergom.hu/latnivalok

https://www.orszagjaro.net/esztergom/