Szerző: Pálinkás Orsolya

A kép forrása: shutterstock.com

Írhatnánk, hogy a szavak helyett a kép beszéljen a Rudabányai bányatóról, hiszen az erdők ölelésében páratlan látványosságként bújik meg hazánk legmélyebb állóvize, ám márcsak az érdekes története és változatos jelene miatt is érdemes jobban bemutatni e különlegességet.

Amikor már nem szivattyúzták a vizet

Repüljünk vissza néhány évtizedet, sőt évszázadot, amikor még nyoma sem volt a ma látott, végül voltaképpen az emberi munkásságnak köszönhetően kialakult tónak. Már a 14. században rezet és ezüstöt bányásztak itt, később pedig vasércre váltottak, és ezt olyan sikeresen tették, hogy Európa egyik legmodernebb bányája működött Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Egyszer azonban mindennek vége szakad, hiszen 1985-ben befejezték a kitermelést – mégis, talán ez inkább egy még szebb történet kezdete lett, mert miután nem szivattyúzták ki a karsztvizet a bányából, az feltölthette a mélyedéseket. Előbb két kisebb tó alakult ki, majd ezek a vízszint emelkedésével egyesültek, és létrejött a ma ismert rudabányai tó.

Méretében is impozáns

A türkizkék színű víz látványos kontrasztot alkot a vöröses sziklafalakkal és a zöld erdőkkel, ám nem csak kinézetével, hanem méreteivel is lenyűgözi a látogatót. A legutóbbi mérések szerint nagyjából 300 méter hosszú, 80 méter széles, azaz csaknem 24 hektár (!) a felülete, és  mivel majdnem 60 méter mély, Magyarország legmélyebb állóvize. A látványnak és a kiterjedésnek köszönhetően Rudabányát már hosszú ideje nemcsak az itt talált szenzációs és világhírű előemberi maradványok – az úgynevezett Rudapithecus-leletek –, hanem a tó miatt is látogatják.

Filmeket is forgattak

Az egy dolog, hogy a tó rengeteg kirándulót vonz, ám a különleges kinézet miatt a filmstáboknak is kedvelt helyszíne. Egy-egy rendezői koncepción és ügyes operatőrön múlik, hogy verőfényes mediterrán tengerpartot, vagy a sötétben félelmetesen kopár helyszínt varázsol. A víz mélysége miatt máskor búvárok veszik birtokba a tavat, hiszen nagyszerű kiképzőhely a búvártanoncoknak.

A Rudabányai bányató egyébként magántulajdonban van, így a turistáknak előre kell jelezniük látogatásukat a helyi múzeumnak. Egy dologra viszont nem érdemes számítaniuk: bármilyen szép is a víz, a tó tápanyagokban szegény, ezért igazán nagy halak nincsenek, inkább a kisebbek élnek meg benne. No és persze a víz alatt megbúvó sziklák miatt fürödni sem szabad itt.

Forrás:

https://www.orszagjaro.net/rudabanyai-banyato/

https://femina.hu/utazas/rudabanyai-banyato/

https://aktivmagyarorszag.hu/a-borsodi-tengerszem-a-rudabanyai-to/

https://csodahelyek.hu/2020/09/27/rudabanyai-banyato/

A kép forrása: shutterstock.com

Egy-egy dércsípte hajnalon vagy havas reggelen a Bükki Nemzeti Park fenséges farengetegét látva mintha osztrák, netán svájci tájkép tárulna elénk. Ha kíváncsi vagy az erdők végtelennek tűnő birodalmára, a szavak szárnyán repülj a tájvédelmi tájak, a kulturális örökségi részek és a hollókői palócvilág ősi elemeit egységbe kovácsoló nemzeti parkba.

Hegyek között, völgyek között

A Bükk mészkőormai 800-900 méteren tornyosulnak. Az ország legnagyobb hegyvidéki, erdős parkjában hegytetők, völgyek, szurdokok és dombok sora nyújt szinte kiapadhatatlanul sok túrázási lehetőséget, miközben az ősember lakóhelyeként is szolgáló barlangok, illetve a vár- és kolostorromok arra emlékeztetnek, hogy bizony nemcsak a modern korban zajlott itt az élet.

Tájvédelmi területek

Ahogyan az a nemzeti parkoknál lenni szokott, a bükki is tele van tájvédelmi körzetekkel és természetvédelmi területekkel, a Novohrad-Nógrád Geopark például szlovák és magyar települések sorát érintve védi a földtani és a kulturális örökség különleges együttesét. Elképesztő adat, ám a karsztos hegységnek olyan hatalmas a barlangrendszere, hogy az ismert hazai barlangok több mint negyedét itt találjuk. Nemcsak a táj, hanem a flóra és fauna, azaz a növény- és az állatvilág is egyedi: a lepkefigyelők mindenképpen előnyben vannak, hiszen értő szemmel követhetik a ritka fajtákat, míg az ornitológusok párjukat ritkító, veszélyeztetett madárfajok tanulmányozásával múlathatják az időt.

Kihagyhatatlan látnivalók

A Bükki Nemzeti Park látnivalóit összegyűjteni kicsit olyan kihívás, mint néhány mondatban összefoglalni egy-egy igazán jó könyv tartalmát, hiszen hol is kezdjük? A látnivalói egyesével, külön beszámolóért kiáltana. Aki járt már arra, napestig tudna regélni a Szalajka-patak vagy a Fátyol-vízesés szépségéről, a lillafüredi Anna-barlang ősi világáról, továbbá a hegység déli peremén található riolitkúpokról, amelyet kaptárkövekként ismerünk. És akkor még csak a természet adta szépségekről beszéltünk, hiszen például a világörökség részét képező Hollókő a jellegzetes palócvilág minden vonását elénk tárja…

Forrás:

http://magyarnemzetiparkok.hu/bukki-nemzeti-park/

https://utazom.com/vendegvaro/bukki-nemzeti-park

https://www.magyarorszagom.hu/bukki-nemzeti-park.html

Kiemelt kép forrása: shutterstock.com

Felrobbantották, jég vitte el, zöld, szürkéskék, majd ismét zöld lett – a Szabadság hídon sétálva talán eszedbe sem jut, hogy milyen fordulatosan alakult az egyik legszebb budapesti látványosságnak is beillő fővárosi híd története. Tarts velünk, és elmeséljük neked!

„Összedobták” rá a pénzt

Bár csak 1896-ban adták át a Szabadság hidat, egészen a század elejéig kell visszarepülnünk, hogy elkezdjük feleleveníteni történetét. Ugyan akkortájt még nagyon másként festett a közlekedés, elég nagy volt a forgalom a folyón és a meglévő átkelőkön. A magyar nemes urak határoztak arról, hogy ha az évi hídvám összege meghaladja a 650 ezer forintot – óriási összegnek számított ám az akkortájt! –, akkor új hidat kell építeni.

Mivel ez az 1890-es évek vége felé többször is megtörtént, 1893-ban – egyébként az Erzsébet híddal együtt – elrendelték a Fővám tér és a Szent Gellért tér közötti híd megépítését. Igen ám, de ehhez a környezetet is át kellett alakítani, a munkások kezdésként például elbontottak egy épületet az útból, hogy nekiállhassanak magának a hídnak.

Hídátadó a millennium jegyében

A tervezésre egyébként nemzetközi pályázatot írtak ki, ám magyar lett a befutó. Egészen pontosan az a Feketeházy János, akinek a nevéhez a szolnoki és komáromi híd is fűződött. Az előkészítés után végül 1894 szeptemberében el is kezdődtek a munkálatok, hogy aztán egy évvel később már a látványos pillérek és hídfők is álljanak. Újabb egy év múlva végeztek a villamosvágányt és változatos lámpákat is magán tudó, akkortájt igencsak modernnek számító híddal. A millenniumi ünnepségsorozat keretében maga a magyar király, a névadó Ferenc József avatta fel, sőt ő illesztette a helyére az utolsó ezüstszegecset.

Felrobbantották, újjáépítették

Azonban még sok minden történt a 2.1 millió forintból épült látványossággal, amely a 333 méteres hosszúságával a legrövidebb fővárosi híd lett. A második világháború utolsó évében, 1945-ben a visszavonuló német csapatok felrobbantották az építményt. A romjain pontonhidat építettek, ám azt egy év múlva elvitte a jégzajlás. Aztán az újjáépítést követően, 1946. augusztus 20-án ismét átadhatták, ám a nevét az ország új államformájához igazodva megváltoztatták, Szabadság hídra keresztelték, a kezdeti zöld színt pedig váltotta szürkéskék.

Az azt követő évtizedekben többször csinosítgatták, javítgatták, lezárták felújítás miatt. Ma egyértelműen a fővárosiak kedvelt sétahelye, amelyen villamossal is átsuhanhatunk.

Simple-tipp: már telefonoddal is megveheted a BKK-bérletet! Ha a Simple alkalmazásban vásárolod, nem kell keresgélni a táska mélyén jegyedet, hiszen az kéznél lesz a mobilodban! Részletekért kattints ide!

Forrás:

https://welovebudapest.com/cikk/2017/2/14/hajdanan-kekben-is-pompazott-mert-nem-volt-zold-festek-a-szabadsag-hid-tortenete

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1896_oktober_4_a_ferencz_jozsef_hid_atadasa/

https://pestbuda.hu/cikk/20190122_a_szabadsag_hid_masolatai

https://www.bestofbudapest.com/hirek/szabadsag-hid-rovid-de-titokzatos.html

A kép forrása: shutterstock.com

Nemrég indult sorozatunkban egymás után felfedezheted velünk hazánk nemzeti parkjait. Jöjjön most az Őrségi Nemzeti Park, amelyben a hatalmas erdős területeknek köszönhetően szinte harapni lehet a friss levegőt.

Egészen hazánk magyarok alakította történelmének kezdetéig kell visszamennünk ahhoz, hogy felfejtsük, miért hívják Őrségnek Magyarország nyugati részének e vadregényes tájegységét, amelyről aztán a nemzeti park is a nevét kapta.

Sok-sok évszázaddal ezelőtt a honfoglaló magyarok meg akarták védeni a betolakodóktól a nyugati kaput, ezért őröket küldtek ide, innen származik az Őrség elnevezés – és nemcsak az, hanem egy egyedi tulajdonság: ez az ország egyetlen olyan tájegysége, ahol a lakosság a honfoglalás óta folyamatosan él. A különleges természeti és kultúrtörténeti értékek megőrzésére létrehozott nemzeti park azonban ennél jóval fiatalabb, és csupán tavaly lett nagykorú, hiszen – a hazai nemzeti parkok sorában (eddigi) utolsó, tizedikként – 2002-ben alakították ki.

Mint több másik itthoni nemzeti parkot, ennek a képét is jelentősen meghatározza egy folyó, nevezetesen a Rába, amelynek a Sárvárig terjedő szakasza az ország egyik leginkább természetes állapotában megmaradt folyóvize. Az Őrségben, a Vendvidéken, a folyó szabályozatlan völgyében és Szentgyörgyvölgyben, azaz a park szinte teljes területén már-már háborítatlan nyugalom uralkodik, a remekül karbantartott turistaútvonalakon járók kiszakadhatnak a zsúfolt mindennapokból. Beszédes adat, hogy a park területének 63 százalékát erdő borítja, ezért itt aztán tényleg szinte harapni lehet a tiszta és friss levegőt.

A Rába folyón és a hamisítatlan mélyzöld színű erdőkön kívül bársonyos mezők és tiszta vízzel csobogó patakok adják meg a nemzeti park karakterisztikáját, amelyet kulturális szempontból a változatlanul megőrzött néphagyományok egészítenek ki.

Bár eddig döntően természeti szépségekről regéltünk, vétek lenne megfeledkezni az egyedi épített látnivalókról. Az úgynevezett szeres települések például még a honfoglalás utáni faluforma megőrzői: a szerek szétszórt házcsoportokat jelentenek, ezek közül több alkot egy-egy települést. Ékes példaként, ám korántsem egyedüliként a Pityerszeri Falumúzeumban eredeti formájában és helyén maradt fenn egy falusi ház, ám nemcsak a lakóépületek, hanem a különleges haranglábak is a táj látványosságai. A pankaszi zsuppal fedett szoknyás harangláb vagy a kercaszomori boronafalú harangláb a helyi építészet szép példái, s persze nem maradhat ki a sorból a Magyarszombatfán található gödörházi harangláb sem.

Az Őrség szíve a csodaszép Őriszentpétervár, ahol a templomok mellett a középkori téglaégető is látványosságnak számít, ám a gasztronómia is egyedi, amelynek világán nyomot hagyott a gombafajtákban roppant gazdag táj.

Forrás:

https://orseginemzetipark.hu/

http://magyarnemzetiparkok.hu/orsegi-nemzeti-park/

https://utazom.com/vendegvaro/orsegi-nemzeti-park

Kiemelt kép forrása: shutterstock.com

Már a küszöbön a tavasz, az első napsugarak kirándulásra csábítanak. Sokszor nem is kell messzire merészkednünk, hogy egyedi szépségű látnivalókra leljünk. Összegyűjtöttünk néhányat hazánk kedvelt kirándulóhelyei közül, ahol kellemesen tölthetjük a pihenőnapunkat, miközben a természetben barangolunk.

Simple tipp: tarts mindent egy helyen, a telefonodban! A Volánbusz valamennyi helyi és helyközi járatára a Simple alkalmazásban található „Mobiljegy” menüpont alatt is megvásárolhatod a menetjegyedet vagy bérletedet.

Sőt, ha 2021.02.09 és 2021.03.01. között az appban a mentett kártyás fizetést választod mobiljegy vásárlásodhoz, akár meg is nyerheted az 5×100.000 Ft-os bankkártya egyikét! Részletek a nyereményjátékról itt!

Rám-szakadék

Ha túrázni szeretnénk, érdemes ellátogatni a Rám-szakadékhoz, hiszen a vulkáni eredetű szurdokvölgy igazán szép, és egyes szakaszai még nagy kihívást is jelenthetnek, hiszen a 112 méteres szintkülönbséget kell legyőzni. A több mint 35 méter mély és olykor csupán 3 méter széles szakadék alján állandóan víz csörgedezik. Éppen emiatt érdemes tájékozódni, mielőtt útnak indulunk, mert a hóolvadáskor és nagyobb esők után a picinyke vízfolyás akár patakká is duzzadhat. A környék ráadásul remek sétaútvonalakat kínál, így az egész családdal is kényelmes lehet a kirándulás.

Szalajka-völgy

Mintha nem is idehaza szemlélődnénk, úgy érezhetjük magunkat a Gloriette-tisztáson, pedig a mesés füves tér Magyarországon, egészen pontosan Szilvásváradon található. Ugyanott, ahol a Szikla-forrás, a Fátyol-vízesés, a Szalajka-forrás, a pisztrángos tavak, a kisvasút és az Istállós-kői-barlang. A Szalajka-völgy pompás családi program a többségében akár babakocsival is könnyedén végigsétálható tereppel, és zárásként akár a helyi pisztrángból készült finomságokat is megkóstolhatjuk.

Kaptárkő (Szomolya)

Hazánk sok-sok elképesztő geológiai képződményének egyikét Szomolyán, illetve annak határában találjuk. A riolittufa-vonulat összesen 13 kaptárkövet vonultat fel, régi korok emberei 132 fülkét vájtak beléjük. Aki arra jár, eldöntheti, melyik teória tetszik neki a legjobban: van, aki szerint a kaptárkövek síremlékekként, mások szerint bálványtartókként vagy méhkaptárokként szolgáltak. 2019-ben teljesen megújult a tanösvény, így korlátokkal óvott lépcsőkön juthatunk el a kaptárkövekhez.

Forrás:

https://parkerdo.hu/turizmus/latnivalok/ram-szakadek/

https://www.szilvasvarad.hu/hu/szalajka-volgy-tura

https://kirandulastippek.hu/bukk/szomolyai-kaptarkovek

A kiemelt kép csak illusztráció. Forrás: shutterstock.com

Február elseje emlékeztetett minket arra, hogy minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk környezetünk épségéért, ugyanis ha nem cselekszünk, annak beláthatatlan következményei lesznek – mint a 2000-ben, a Tiszán történt katasztrófa, amely miatt február 1-jén minden évben megtartják a folyó élővilágának emléknapját.

A lakosság nagy részének emlékezetében élénken él az a fájdalmas februári nap, amikor elkezdett levonulni a folyón egy természetromboló szennyezés. Történt ugyanis, hogy egy nappal korábban a Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő bányavállalatnál átszakadt az ülepítő tó gátja.

A cianiddal és nehézfémmel rendkívül szennyezett, nagyjából 100-120 ezer m3-nyi víz sokáig szinte akadálytalanul ömölhetett előbb a Zazar- és a Lápos-patakba, hogy onnan aztán a Szamosba, majd a Tiszába kerüljenek a pusztító anyagok. A szennyeződés pedig megállíthatatlanul hömpölygött a magyar szakaszon, február 1-től egészen 12-ig vonult le a folyón.

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ökológiai katasztrófa következett be: tömegesen pusztultak el a planktonikus és a vízi makroszkopikus élőlények, illetve a halak. Olyan óriási mennyiségű szennyeződés került a folyóba, hogy annak hatását még a Tisza Dunába torkollása után is kimutatták, illetve még Belgrád alatt is tapasztaltak halpusztulást. Az élővilágon kívül a halászat és a turizmus is hatalmas pofont kapott. Megrázó képek járták be a sajtót, az addigi legnagyobb magyarországi vízszennyezés nemcsak hazánkat, hanem Európát is megdöbbentette és felkavarta.

Azonban a természet bámulatos ereje a folyó élővilágának regenerálódásában is megmutatkozott. Alig három-négy év alatt a vízi világ 90–95 százaléka is újjáéledt – ebben a sok embereknek óriási erőpróbát jelentő, ám a folyó szempontjából hasznos árvizek is segítettek.

Ugyan most már a Tisza a maga szépségében és gazdagságában tündököl, a nemrég tartott évforduló intően emlékeztet arra, hogy becsüljük és védjük természeti értékeinket.

Forrás:

https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/a_tisza_elovilaganak_emleknapja

http://www.agoradebrecen.hu/wp-content/uploads/0201-A-Tisza-elovilaganak-emleknapja.pdf

http://www.terra.hu/cian/cian2.html

https://csodalatosmagyarorszag.hu/hirek/tisza/februar-1-a-tisza-elovilaganak-emleknapja-20-eve-tortent-a-cianszennyezes/

Kiemelt kép forrása: shutterstock.com

Nemrég indult sorozatunkban egymás után felfedezheted velünk hazánk nemzeti parkjait. A Hortobágyi Nemzeti Park után következzen a Duna-Dráva Nemzeti Park, amely a folyók szabdalta festői környezetben különleges gyűjtőhelye a ritka, továbbá védett növény- és állatfajoknak.

Petőfi Sándor Föltámadott a tenger című versének egyik sorát vehetjük kölcsön a Duna-Dráva Nemzeti Park karakterének meghatározásához, ám itt az irodalmi remekművel ellentétben háttértartalom nélkül igaz a mondat, hogy „Azért a víz az úr!”. Az 1996-ban létrehozott nemzeti park képét, növény- és állatvilágát ugyanis erősen meghatározta a két névadó folyó, a Duna és a Dráva. A hely változatosságára és gazdagságára azonban jellemző, hogy a Mecsek és a Zselic is a működési területhez tartozik, szóval hegy- és dombvidéki látványosságokat is kínál.

Éppen a sokszínűség miatt szinte végtelenül sorolhatjuk az olyan autentikus látnivalókat, mint az Abaligeti-barlang, még a gólyagyűrűzést is bemutató kölkedi Fehér Gólya Múzeum, a morotvatavak, a gemenci kisvasút és a szintén a gemenci részen található Malomtelelő-tó, nem megfeledkezve persze a történelmi emlékekben gazdag Mohácsról.

A históriánk egy különleges szeglete a Babócsai Basakert, amelynek olyan a neve, mintha egy kedves gyermekmeséből kölcsönözték volna – filmre is kívánkozik a látvány, hiszen többnyire nárciszok borította, természetvédelem alatt álló romkert eleveníti meg a múltat. Különösen áprilisban és májusban nyújt egészen pazar látványt, mert ekkor nyílnak a hely jellegzetes virágai. 

Nemcsak a föld felett, a földben is akad látnivaló: a pécsi Tettyei Mésztufa-barlang például amolyan életnagyságú labirintust alkot. A „játszóteret” az emberi erő bővítette, mert a laza szerkezetű mésztufában kialakult üregrendszerben mesterségesen vájtak további járatokat. Az 1906-os nyitáskor amúgy még a Pokol kapujaként beszéltek a Tettyei Mésztufa-barlangról, de ezzel inkább csak tréfásan rá akartak ijeszteni a látogatókra. Ma már szó sincs riogatásról, a barlangban a 21. századi követelményeknek megfelelő modern eszközökkel regélnek a múltról és jelenről.

A nemzeti park egyébként nemcsak a lábon kalandozóknak, hanem a vízituristáknak is igazi paradicsom, a fenntartók pedig a szárazföldön és a vízen is tesznek azért, hogy ne csak védjék a növény- és állatvilágot, hanem csábító körülmények között mutassák be az arra járóknak. A népszerű Cigány-hegyi kilátót például tavaly kezdték el felújítani, és a csinosítgatásból az Óbányai-völgy sem maradhatott ki.

Forrás:

https://www.turistamagazin.hu/hir/nem-csak-turazni-hivnak-a-nemzeti-parkok-2-resz

https://www.ddnp.hu/

https://www.utazzitthon.hu/latnivalo/pecseskornyeke/duna-drava-nemzeti-park-675

https://ddnp.hu/okoturizmus/bemutatohelyek/tettyei_mesztufa-barlang

A kép forrása: shutterstock.com

A gyulai vár az alföld legépebben fennmaradt téglavára, mely egyébként egész Közép-Európában is egyedinek számít. Az ötletes kialakítások és a gótikus stílusú belső terek miatt építészeti szempontból is jelentős az épület, na meg azok a történetek se utolsók, melyeket falai ma el tudnának mesélni.

A gyulai uradalmat Zsigmond király adományozta a Maróti családnak. A Fehér-Körös mocsarakkal körülvett, hosszúkás szigetén 1405-ben már biztosan állt a vár, legalábbis egy része, hiszen ekkor már utaltak rá egy oklevélben. 1476-ban Maróti Máté örökös nélkül hunyt el, így a gyulai vár visszaszállt a magyar királyra, aki ekkor Hunyadi Mátyás volt.

Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak adományozta a várat. János feleségével, Frangepán Beatrixszal gyakran tartózkodott az erődben, a herceg halála után pedig az özvegy egyedül kormányozta tovább a várat. Ezzel a megye főispánja is ő lett – a magyar történelemben ez volt az első példa arra, hogy nő töltötte be ezt a tisztséget. Beatrixnak később újra kellett házasodnia, halála után így került a vár második férje, György brandenburgi őrgróf kezére.

Később, a XVI. század elején a váron átalakításokat kellet végezni, mivel a környező mocsarak vízszintjének emelkedése alámosta a falszakaszokat. A problémát a teljes várudvar megemelésével sikerült orvosolni, majd a munkálatokat a károk javításán túl is folytatták, és egy új épületszárnyat emeltek. A gyulai vár ekkoriban a Tiszántúl három legnagyobb és legerősebb vára közé tartozott, Eger és Szigetvár mellett – a mohácsi csata után hadászati jelentősége is megnőtt, így nem csoda, hogy többeknek is megfájdult rá a foga.

A vár ezt követően Kerecsényi László kapitány kezére került, így az ő feladata volt azt megerősíteni a törökök érkezéséig. A munkálatokat nem tudták időben befejezni, a védelem azonban így is képes volt helytállni a kezdeti csapásokkal szemben. Az ostrom két hónapig tartott, a vár végül török kézre került. A felszabadításra körülbelül 120 évvel később került sor. A vár hadászati jelentősége megszűnt, a XVIII. században börtönként és pálinkaházként is használták.

A fennmaradt épületrészeket 1950-ben újították fel. A vár a mai napig igazi büszkesége a helyieknek.

Források:

https://gyulavara.hu/a-var-tortenete/

https://studhist.blog.hu/2019/04/01/a_gyulai_var_tortenete_a_xvi_szazad_kozepeig

https://studhist.blog.hu/2019/04/08/a_gyulai_var_tortenete_a_xvi_szazad_kozepetol_napjainkig

https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/gyula-gyulaivar-vegvar-teglavar-csonakazoto/

Kiemelt kép forrása: shutterstock.com

Végtelennek tűnő pusztaságával mesebeli tájként hat a Hortobágy, nem csoda hát, hogy magyar költők és írók sorának múzsája lett. Minket is megihletett, ezért ha érdekel, alábbi cikkünkben fedezd fel velünk a különleges vidéket, amely történelmével, állatvilágával és autentikus csárdáival nem csupán nemzeti parkként szolgál, hanem az UNESCO Világörökségének is a része.

Csaknem ötvenéves első

Bár csodás tájakat és természeti képződményeket találunk Magyarországon, talán nem is lehetett volna más hazánk első nemzeti parkja, mint a hortobágyi, amelyet 1973-ban hoztak létre. Ráadásul nemcsak a legrégebbi, hanem a legnagyobb is! Nem véletlenül, hiszen ez a legnagyobb kiterjedésű magyar legelőterület, amelynek köszönhetően hűen őrzi az ország egyik jellemző foglalkozását, az állattenyésztést, ráadásul országunk domborzatáról is szimbolikus képet ad. A kedvelt kirándulóhely hamarosan jubilál, két év múlva már fennállásának 50. évfordulóját ünnepli.

A Kilenclyukú híd

Talán vétek egyetlen építményt kiemelni, ám a Kilenclyukú híd annyira emblematikus, hogy joggal lett a jelképe az egész nemzeti parknak. Érdekes a története, hiszen már évszázadokkal ezelőtt is fontos kereskedelmi útvonal vitt erre, ám sokáig csak egy toldozott-foldozott öreg fahíd szolgálta az utazókat. Csakhogy az időjárás és az árvizek állandóan pusztították azt, Debrecen városának sok pénzbe került az állandó javítgatás. Ezért nagyjából kétszáz éve úgy határoztak, hogy véget kell vetni az áldatlan állapotnak, majd a döntést tettek követték, így 1833-ra elkészült a híd, amely ma is hazánk egyik legrégebbi hídjának számít, plusz a 167.3 méterével rekordként a leghosszabb közúti kőhídja is. Persze Hortobágyon járva nem csak a Kilenclyukú hidat, hanem például a Pásztormúzeumot is érdemes útba ejteni.

A halastavi kisvasút

A Hortobágyról valahogyan nem a tavak jutnak eszünkbe, pedig találunk ott jelentős vízfelületet, a Hortobágyi-halastavat. Elsősorban mégsem ez a szenzáció, hanem az ott közlekedő halastavi kisvasút. A kisvasút a tavak belső gátja mentén robog nagyjából 5 kilométeren keresztül, ráadásul a végállomástól egy pallóúton haladva akár magaslesről is megfigyelhetjük az egyedülálló növény- és állatvilágot.

Forrás:

https://nlc.hu/magyarorszagkul/20180113/5-erdekesseg-a-hortobagyi-nemzeti-parkrol/

https://www.hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/turizmus/oldal/kilenclyuku-hid

https://utazom.com/vendegvaro/hortobagyi-nemzeti-park

A kép forrása: shutterstock.com

Karácsony előtt cseppet sem átlagos világító adventi kalendáriumot valósítottak meg Szentendrén: december elsejétől minden nap más-más helyi lakos vagy cég díszítette és világította ki az ablakát, amelybe bekerült az aznapi adventi szám. Így aztán ahogyan közeledtünk a karácsony felé, napról napra több ablak fénylett az estében-éjszakában.

Az ötlet is jelzi, a Budapesttől alig néhány kilométerre fekvő település nem pusztán a természeti adottságaitól fogva szép, hanem az ott lakók ötletesen tesznek azért, hogy tündököljön. Pedig a városka eleve tetszetős, hiszen bőkezűen bánt vele a természet: a Dunakanyar kapujában található, a Visegrádi-hegység és a Szentendrei-Duna találkozik itt, ezért okkal nevezik a Dunakanyar ékszerdobozának,

Régre nyúlik vissza a történelme, hiszen már a kőkorszakban lakott volt a terület, és a jelentősége később sem csökkent, mert a Római Birodalom Duna menti határvonalának fontos erődítménye lett. Sokféle nép fordult meg vagy telepedett le, a változatos nációk jellemzői egyszerre alakították Szentendre küllemét és hangulatát, amely egészen mediterráni ahhoz képest, hogy a Kárpát-medence közepén fekszik.

Bár nem a legnagyobb város, bővelkedik a látnivalókban. Múzeumok sora kínál érdekesebbnél érdekesebb kiállításokat, ám sehova sem kell betérni ahhoz, hogy érdekes látványban legyen részünk. Sok-sok ház műemléknek számít, kosáríves barokk kapu vagy éppen rokokó stílusú vendégfogadó gyönyörködteti a szemet, minden templomnak vagy a keresztnek megvan a különleges története. A legdíszesebb keresztek egyike a szőlősgazdák keresztje, amelytől a borászok azt remélték, hogy megvédi a termést az időjárás okozta károktól.

A város talán leghíresebb temploma a 18. században épített Blagovesztenszka, azaz az Angyali üdvözlet: a barokk-rokokó stílus összes szépsége megmutatkozik rajta, pedig kívülről nem is tűnik keletiesen díszítettnek. Történelemórával ér fel a séta a Várdombon: a középkorban még erődítmény állt ott, ám később lerombolták, és csupán a Szent János katolikus plébániatemplom maradt meg belőle.

És ha már Szentendre: vele szemben található a 31 kilométeres Szentendrei-sziget, amely a költöző madarak útvonalának európai szinten egyik legfontosabb állomása. A tavaszi sugarak első érkezésével akárcsak Szentendrén, a hatalmas szigeten is nagy sétákat tehetünk.

Forrás:

https://szentendre.hu/

https://www.magyarorszagom.hu/szentendre.htmlhttps://szentendre.utisugo.hu/

https://szentendre.utisugo.hu/