Szerző: Pálinkás Orsolya

Kiemelt kép forrása: shutterstock.com

A via ferrata talán félúton van az egészen vagány, már-már őrültnek tűnő extrém hobbik és az átlagos kikapcsolódások között. Végtére is, olykor csak a mélység tátong a falon sétáló ember mellett, ugyanakkor sok sziklamászóval ellentétben végig kellően biztosítva kalandozik a sziklán és legelteti a szemét az egyedülálló panorámán.

Vasalt utak

A via ferrata kifejezés az olasz nyelvből ered, vasból készült utat jelent, míg magyarul sokan vasalt útként emlegetik. Ezek a gyakorlatban fémkábelekkel, kötélhidakkal, vaslétrákkal felszerelt hegyi utak, amelyek segítségével akár teljesen meredek sziklafalon is lehet mászni, ám közben a mászók további biztonsági felszereléseket is használnak. Tehát, bár szükség is van állóképességre, végig rögzítve vannak.

Igencsak megoszlanak a vélemények, hogy mikor is hozták létre a világ első via ferratáját. Egyesek szerint már 1492-ben kialakították a franciaországi Mount Aiguille oldalában, fából, más forrás viszont 1843-ra teszi a létrejöttét, Ausztriában. Sőt van, aki úgy tartja, hogy valójában egy szomorú esemény, az első világháború adott lökést a műfajnak, mert a hadsereg hatékonyabb ellátásában segített, hogy drótkötéllel biztosított hegyi ösvényeken tudták mozgatni az élelmet a Dolomitokban. Az viszont biztos, hogy ekkortájt – elsőként vagy nem elsőként – via ferratákat alakítottak ki.

Szabadidősport lett

Később szerencsére már semmi köze nem volt olyan szörnyű eseményekhez, mint a háború, hanem a sziklamászás kistestvéreként biztonságosabb, azonban továbbra is elképesztően izgalmas hobbiként terjedt el. Főleg Olaszországban, Svájcban, Németországban, Franciaországban és még néhány európai országban vált népszerűvé, több mint ezer útvonal működik az öreg kontinensen, de találunk néhányat a tengerentúlon is, az Egyesült Államokban és Kanadában.

Mára itthon is kialakítottak via ferratákat, így jó, ha tudod: az A jelzésű számít a legkönnyebbnek, míg az F-re csak az igazán profik merészkedhetnek.

Hegyre itthon

Bár Magyarország nem a hegyek hazája, ahhoz azért akad elég terep, hogy működjön néhány via ferrata. Az elsőt 2013-ban a Csesznek melletti Kőmosó-szurdokban adták át, három útvonalat építettek ki, 70-től 180 méterig terjedően. Később Tatabányán is kialakítottak útvonalakat, akár még gyermekek is mászhatnak az egyiken, és ma már a Bakony felé, a Cuha-patakhoz is vehetjük az irányt via ferratázási szándékkal.

Bárhol is lépünk vasalt útra, az biztos: egészen más szemszögből láthatjuk az útvonalat övező panorámát.

Forrás:

https://www.vasaltutak.hu/index.html

https://funiq.hu/3289-via-ferrat%C3%A1k-magyarorsz%C3%A1gon

https://index.hu/belfold/2019/11/24/via_ferrata_epitese_revesz_mariusz_hegymaszas_palyazat/

Kiemelt kép forrása: csodalatosmagyarorszag.hu

Nemrég indult sorozatunkban egymás után felfedezhetted velünk hazánk nemzeti parkjait. Zárásként következzen az egyik legismertebb régió, az Aggteleki Nemzeti Park, amelynek barlangjairól már mi is ódákat zengtünk.

Kincsek a földben és föld alatt

Jelenleg összesen tíz nemzeti park működik Magyarországon, az aggteleki azonban kiemelkedik a sorból. Rendszerint ugyanis a felszín kincsei tesznek védetté, fokozottan óvottá egy-egy területet, viszont az aggteleki volt a nemzeti parkok közül az első, amelyet elsősorban a földtani értékek, a felszíni formák mellett a felszín alatti barlangok miatt hoztak létre.

A terület nagy része Észak-Magyarország karsztvidékén húzódik, összesen 280, méretében egymástól igencsak eltérő barlangot találunk. Az Aggteleki-karszt olyan különleges és egyedi értéket jelentenek, hogy a Szlovák-karszt barlangjaival együtt még az UNESCO Világörökség listájára is felkerültek.

A barlangokon túl

Bár a parkot sokan és joggal a hegyekben húzódó járatokkal azonosítják, azért a környezet a tényleg különleges karsztvilágon túl is kínál látnivalót. A felszín alatt a barlangi körülményekből fakadóan csekélyebb és kevésbé változatos az állatvilág, ám a denevérek különböző fajtáinak ideális a terep, míg a felszín felett több magas hegyvidékre jellemző fajjal találkozunk. Az erdőkben fekete gólya, parlagi sas és békászó sas fészkel, míg a fák között nagyvadak élnek, így akár még farkas és barna medve is megjelenhet.

A fátlan, sziklabúvásos oldalakon pannongyíkok rakoncátlankodnak, míg a „különleges nevű állatok” rovatba ezúttal a vérfő hangyaboglárka, az álolaszsáska és a nagy tűzlepke került be.

Amikor az ember alkot

Ha már kigyönyörködtük magunkat a barlangokban, no meg a növény- és az állatvilág gazdagságából is merítettünk, egy kicsit kalandozhatunk az emberi kéz teremtményei között. Boldogkő vára Boldogkőváralja település közelében fekvő, elképesztően népszerű kirándulóhely, ahol egy kínzókamrát és parádés panorámát is találunk.

A hatalmas edelényi L’Huillier–Coburg Kastély a kora barokk korba repít vissza, s ha már a környéken járunk, ki ne hagyjuk a világ legnagyobb könyvét!

Nem elég, hogy Szinpetrit, az apró borsodi községet gyönyörű táj öleli körül, egyúttal otthont ad a világ legnagyobb könyvének is. Még a Guinness-rekordok közé is bekerült a több mint 1400 kg-ot nyomó alkotás, amely elkészítésén 26 ember dolgozott. Végül 2010-ben készült el és az aggteleki nemzeti park értékeit mutatja be, ám olyan súlyos a fedlap, hogy ebbe bizony egyedül nem tudsz belelapozni!

Forrás:

https://anp.hu/termeszeti-ertekek

http://magyarnemzetiparkok.hu/aggteleki-nemzeti-park/

https://www.magyarorszagom.hu/5-kihagyhatatlan-latnivalo-az-aggteleki-nemzeti-parkban.html

https://www.edeleny-kastely.hu/aktualis/kirandulas-tippek-szinpetri-vilag-legnagyobb-konyve

Kiemelt kép forrása: csodahelyek.hu

Sokféle ember él hazánkban, ám a rengeteg, egymástól tényleg nagyon különböző karakterben közös, hogy a szezontól függően néha már késő tavasszal, de jellemzően inkább a nyár kezdetén elbódítja a levendula, és elszántan indul el gyűjteni egy hatalmas csokorral a lilán illatozó virágból.

Szerencsére hazánkban rengeteg levendulamezőt telepítettek, így sokfelé találhatsz egy kedves-bájos levendulást – mutatunk neked nagyon felkapott és ismert helyeket, no meg eldugott gyöngyszemet is, hogy ha neked is kedved támadna levendulát gyűjteni, hatalmas és szép területről gyűjtögethesd össze.

Tihany

Egy ilyen felsorolásból egyszerűen kihagyhatatlan Tihany, hiszen az 1920-as években itt telepítették az ország első ültetvényét Franciaországból hozott levendulával. A speciális, félszigeti jellegnek köszönhetően az illóolaj-tartalom még a francia vidéken megszokottnál is magasabb lehet, a kiváló minősége miatt méltán lett világhírű az itt termő növény. A város meghatározó jelképe a levendula, sokan szakosodtak az aromás illatú növény feldolgozására.

Dörgicse

Tihany után is van levendulás élet – szó szerint, hiszen a Balaton északi partján, Tihanytól nem messze fekszik Dörgicse, ahol hat hektáron virul a levendula több fajtája. A környezeti és természeti adottságok lehetővé tették, hogy a jellegzetes növénnyel borítsák be a mezőt, amely szépen illeszkedik a tájba.

Kőröshegy

Aki nem járt még arra, első alkalommal szinte káprázik a szeme, és arra gondol, talán csak a képzelete játszik vele, hiszen hét hektárnyi levendulamező uralja lilán a tájat. A Balaton déli partján található település ráadásul eggyel korábban, tavasszal, a tulipán virágzásakor is mágnesként vonzhatja a virágimádókat – szerencsére az óriási területen mindenki könnyen és biztonságosan elfér.

Pannonhalma

A szépséges helyszínről elsősorban az apátság ugrik be, ám a levendulabirodalom is valósággal lenyűgözi az arra járókat. Ráadásul itt a francia mellett angol fajtát is termesztenek, amely a megszokott 30 centi helyett akár 80 centi magasra is nőhet, plusz az uralkodó lilán kívül halványrózsaszín és fehér színben is pompázik.

Daruszentmiklós

A Dunaújvárostól nagyjából 20 km-re fekvő Daruszentmiklós már feltétlenül a „mainstream” kategória, bár jelentős a terület, inkább az eddig felsorolt három helyszínek kapcsolódnak össze a fejünkben a levendulával. Pedig Daruszentmiklósra is érdemes ellátogatni a dúsan, gazdagon termő virágért, korábban rendre sokan lőttek látványos új fotót a közösségi oldalukra.

Forrás:

https://www.tihanyilevendulapalanta.hu/Tihanyi_levendula_tortenete.html

https://impressmagazin.hu/a-10-legszebb-levendulas-hely-az-orszagban/

https://www.pannonhalmilevendula.hu/alevendula.html

https://csodahelyek.hu/2020/05/21/5-titkos-kert-levendulaszuret/

http://www.smaragdfarm.hu/

Kiemelt kép forrása: aktivmagyarorszag.hu

Nemrég indult sorozatunkban egymás után felfedezheted velünk hazánk nemzeti parkjait. Következzen ezúttal a folyók határolta világ, a vidrák vidéke, a Körös-Maros Nemzeti Park.

Túzokkal és tóval kezdődött

Tulajdonképpen egy védetté nyilvánított résszel kezdődött a nemzeti park története, még évtizedekkel azelőtt, hogy ténylegesen létrehozták. A 70-es években a hivatalos szervek is késztetést éreztek arra, hogy szabályokkal óvják a Dél-Tiszántúl páratlan értékeit, például a túzokot, az erdélyi héricset vagy az olyan komplett részeket, minit a kardoskúti Fehér-tó. Ezt a területet vonták védelem alá, és tulajdonképpen ez jelentette az alapot, hogy a hazai sorban hetedikként létrejöjjön a Körös-Maros Nemzeti Park, még ha erre egészen 1997-ig várni kellett.

Szerencsés 13

Kinek-kinek a vérmérsékletétől függ, hogy kedveli a 13-as számot, vagy tart tőle, ám a Körös-Maros tájékán egyértelműen kedves a babonás szám, hiszen pontosan 13 mozaikból áll az északon a Körösök, délen a Maros, keleten az országhatár, nyugaton pedig a Tisza határolta nemzeti park. Az ősi táj töredékekben maradt fenn, a mozaikok pont a jellegzetes élőhelyeket, mocsarakat és a pusztáknak egy-egy darabját igyekeznek megőrizni a jelennek és a jövőnek.

A szemlélő egyedi vonásokkal találkozik, miközben a folyók erdőkkel, gyepekkel tűzdelt ártéri részei, a holtágak különleges élővilága és a hatalmas puszták közösen adják a park arculatát. A vizeken csónakázva fokozottan védett vidrával találkozhatunk, a tanösvényeken dobozi pikkelyes csigák kerülhetnek az utunkba, míg a gazdag sztyepplepke állomány egy-egy példánya is meglephet minket. S ha már az állatvilágnál tartunk, a nemzeti park címermadara egyúttal Európa legnagyobb szárazföldi madárfajtája, a túzok. Az állatokon kívül olyan érdekes mókás növények színesítik a tájat, mint a bókoló zsálya.

Látnivalók a vízi világon túl

Kisregényt lehetne írni a park természeti szépségeiről, ám vétek lenne közben elfeledkezni az Alföld talán legszebb kastélyáról, hiszen a szabadkígyósi Wenckheim-kastély okkal tartozik a Körös-Maros Nemzeti Park látnivalóinak sorába. És nemcsak azért, mert elbűvölő a neoreneszánsz-eklektikus stílusú épület, hanem mert a 23 hektáros (!) parkban, öles platán- és tölgyfák árnyat adó lombkoronája alatt lehet andalogni.

Máshogy szép, ám ugyancsak különleges a Csolt Monostor Romkert és Történelmi Kilátóhely, amely egy 11-12. századi monostor maradványa – életre kelő történelem.

Forrás:

http://magyarnemzetiparkok.hu/koros-maros-nemzeti-park/

http://www.kmnp.hu/hu/

https://utazom.com/vendegvaro/koros-maros-nemzeti-park

https://nlc.hu/szabadido/20090429/a_koros-maros_nemzeti_park_felfedezesre_varo_csodai_-_51_tipp/

https://aktivmagyarorszag.hu/koros-korul-gyalogtura/

A kiemelt kép forrása: shutterstock.com

Nemrég indult sorozatunkban egymás után felfedezheted velünk hazánk nemzeti parkjait. A sorból nem maradhat ki az idén éppen 30 éves Fertő-Hanság Nemzeti Park sem, amelynek „lelke” a névadó Fertő-tó.

A cikkünk által lehetővé tett virtuális barangolást kezdjük is a világörökségi részként ugyancsak számon tartott szépséges tóval, amely amolyan magyar-osztrák közös kincs, elvégre a két ország határán fekszik – ennek is köszönhető, hogy a Fertő-Hanság lett hazánk első határokon átnyúló nemzeti parkja. A vízfelület környékén már-már különböző éghajlatok találkoznak, hiszen mediterrán dombok és hófödte hegyek között helyezkedik el, amely egyúttal Eurázsia legnyugatibb sztyepptava.

Az igencsak magas sótartalmú tó látképét némileg beárnyékolja, és ne tagadjuk, kissé az élővilágra is hatással van, hogy a nád egyre nagyobb teret követel magának, régebben például komplett csatornahálózatot vágtak azért, hogy el lehessen érni a náderdővel elzárt belső tavakat is.

Ha viszont eljutunk oda – vagy máshova –, akkor gyakorlatilag természetes állatkertet találunk a félelmetes barna réti héjától a barkós cinegéig, nyüzsgő rovarsereg táplálja a gazdag halvilágot, a vízben például réti csík, süllő vagy fertői nyurgaponty fickándozik. Noha a Fertő-Hanság Nemzeti Park területe relatíve kicsi – a második legkisebb a hazai parkok sorában –, ez nem tükröződik vissza az élővilágon, például Közép-Európa egyik legjelentősebb vízimadár-élőhelye található itt.

Ahogyan a nemzeti parkokban megszokott, az osztrák határnál is tesznek azért, hogy a vidékre érkezők tudással gazdagabban és a természet értékeinek még nagyobb tisztelőiként térjenek haza, ezért aztán a kenutúrától kezdve a kerékpározáson és a tőzikével tarkított rétek megtekintésén át a tanösvények bejárásáig minden a természet- és környezetvédelemről szól.

Régebben egyértelműen gazdasági célokat is szolgált a nemzeti park egyik települése, Fertőrákos. Ha esetleg eljutunk egyszer a bécsi operaházba, úgy nézzük a falakat, hogy az épület felhúzásához a fertőrákosi bánya pazarul faragható mészkövéből is használtak, és bizony a városháza sem készülhetett volna el a tó nyugati oldalán található község bányája nélkül. Nem véletlenül a nemzeti park egyik nevezetessége, ráadásul a kőfejtő tetején igencsak ritka és védett növény él.

Noha a cikkünkben is javarészt természeti szépségekről esett szó, vétek lenne megfeledkezni a nagycenki Széchenyi-kastélyról, és különösen az onnan vezető fenséges hársfasorról.

Forrás:

https://www.ferto-hansag.hu/

http://www.fertodikirandulas.hu/fertod/ferto-hansag_nemzeti_park.html

https://funiq.hu/851-fert%C5%91-hans%C3%A1g-nemzeti-park

http://magyarnemzetiparkok.hu/ferto-hansag-nemzeti-park/

Kiemelt kép forrása: kitervezte.hu

Ezúttal egy Vas megyei aprócska falu bájos kastélyát hoztuk példaként arra, hogy szinte bármerre is járunk Magyarországon, mindig találkozhatunk valami széppel, egyedivel. Nem lóg ki a sorból Sorokpolány sem, amely ezer főnél kevesebb lakosú település Szombathelytől 14 kilométerre, ám hányatott sorsú kastélya miatt annál híresebb.

A sorokpolányi kastélyról hallhattunk már Szapáry-, Gött-, Haupt-Buchenrode- vagy éppen Kolos-kastély néven, és egyszer sem tévedett, aki így hivatkozott rá. A sok név tulajdonosváltásokra utal, ráadásul nem is az összesre, hiszen gróf Szapáry Géza csak 1891-ben vásárolta meg fiának a patinás épületet Miklós Jánostól, holott az első biztos tulajdonosát 1644-ből említik, sőt már az 1300-as években is találtak feljegyzést egy épületről. Ráadásul még így sem fedtünk le minden korszakot, mert például a II. világháború végén a kastély hadikórházként működött, aztán előbb népi kollégiumnak, majd óvodának és iskolának adott otthont.

A sok-sok tulajdonos és funkció magától értetődően nyomot hagyott a kastélyon, a különböző korszakok képei jelentős különbségekre világítanak rá. A Szapáry család például a kor híres építésze, Meinig Artúr tervei alapján eklektikus stílusúra építette újjá, továbbá pazar képzőművészeti alkotásokkal egészítette ki a berendezést, míg báró Haupt-Buchenrode István egy bécsi mester tervei alapján szabta újra a kastély kinézetét. Ennek nyomán például torony és ablak nélküli, úgynevezett nyeregtetőt alakítottak ki. A végső – immár tetőtornyos- és ablakos – képét 2002 után nyerte el, amikor a dán állampolgár Kolos László vásárolta meg, és művészek bevonásával teljes mértékben felújíttatta.

Túlzás nélkül állítható, a munka során a világ minden égtájáról érkeztek alapanyagok, bútorok, szőnyegek és kerámiák, a parkba szobrok sora került. A hatalmas park, a csodás pázsit, az ezernyi virággal díszelgő ágyások, a márványból készült pavilon vagy éppen az újonnan kialakított japánkert vonzza a tekintetet, különösen, mert patak és vízesés teszi még romantikusabbá a birodalmat.

A sorokpolányi önkormányzat honlapján található közlemény szerint a kastélyban kétévente egyszer tartanak nyílt napot, így az érdeklődők ilyenkor csodálhatják meg a nem korhű, ám annál pompásabb berendezést, illetve járhatják körbe kedvükre a parkot.

Forrás:

http://www.kitervezte.hu/epuletek/csaladihaz/szapary-kastely-sorokpolany

http://www.hirlevelplusz.hu/2019-ben-ismet-elkapraztatta-a-vendegeket-a-sorokpolanyi-kolos-kastely/

https://kozelestavol.hu/elado-a-gyonyoru-sorokpolanyi-kastely/

A kép csak illusztráció. Forrás: shutterstock.com

Egy-egy kilátót mutatós külseje, nem mindennapi elhelyezkedése, esetleg őrületes magassága is különlegessé tehet, de ha minket kérdeztek, az építmények háttértörténete is nagymértékben hozzájárul az összhatáshoz. Hogy ezt bebizonyítsuk, hoztunk pár érdekességet három hazai kilátóról: egyikük például gyárként üzemelt annak idején – na de mit készítettek ilyen magas, keskeny épületben?

Sasbérci-kilátó, Buják

Aranyhaj, Aranyhaj, ereszd le a hajad! A Cserhát Sasbérci-kilátóját látva nem véletlen, hogy elsőként az ugrik be, milyen lehet egy toronyban, a lombkoronák csúcsa felett élni. A bájos kinézetű, bajor stílusú erdei házikót gróf Poppenheim Szigfrid erdőtulajdonos építette az 1910-es években. Az építményt Franz Zell müncheni építész tervezte. A torony két részből áll: az alsó szinten a gróf erdésze lakott családjával, a kőfalak tetején lévő részben pedig az erre járó vadászok szálltak meg alkalmanként.

Fellner Jakab kilátó, Tata

A tatai Kálvária-dombon álló 37 méter magas kilátótornyot eredetileg teljesen más célból építették: lőszert gyártottak itt, egészen pontosan sörétet, ezért szokták az épületet Söréttoronyként is emlegetni. Az öntöde 1939-ben lépett működésbe, Magyarországon egyedüliként. Hogy miért volt szükség egy ennyire magas épületre? A gyártás abban az időben úgy nézett ki, hogy a magasból olvadt ólmot csöpögtettek le egy vízzel teli edénybe – az ólom zuhanás közben gömb alakot vett fel, és a vízbe érve így is szilárdult meg.  

Strázsa-hegyi kilátó, Esztergom

Világítótoronyra emlékeztető épület magasodik a Pilis hegységhez tartozó Kis-Strázsa-hegy tetején, Esztergomtól nem messze. Nem tudni pontosan, mióta őrzi konokul az elterülő dombokat, lankákat: a napjainkban ismert, 4 méter széles és 12 méter magas épületet 1951-ben építették katonai célból. Ugyanakkor a feljegyzések szerint már a második világháború idejében is állt itt egy hasonló, bár kicsit kisebb torony, mely az esztergomi repülőtér forgalmának irányításában vett részt. Az esztergomi reptérnek ennél jóval korábbra nyúlik vissza a története, a „légikikötő” már az első világháború előtt üzemelt, sőt pilótaoktatás is zajlott itt – sokan ezért úgy vélik, már ekkor is kellett, hogy legyen egy irányítótorony a hegytetőn.

Te melyik kilátóval egészítenéd ki a listát?

Források:

https://csodalatosmagyarorszag.hu/latnivalok/kilatok/sasberci-kilato-bujak/

https://www.turistamagazin.hu/hir/ujjaszuletett-a-cserhat-legszebb-kilatoja

https://www.terűmeszetjaro.hu/hu/poi/kilato/fellner-jakab-kilato/23907814/

https://csodalatosmagyarorszag.hu/hirek/itthon/ujra-latogathato-a-37-meteres-tatai-sorettorony-fellner-jakab-kilato/

https://ilovedunakanyar.hu/dunakanyar/strazsa-hegyi-kilato/

https://www.turistamagazin.hu/hir/sokat-latott-orhegyek-a-pilis-szelen

Kiemelt kép forrása: shutterstock.com

Nemrég indult sorozatunkban egymás után felfedezheted velünk hazánk nemzeti parkjait. Következzen most az Kiskunsági Nemzeti Park, amely a műfaj egyik hazai „doyenje”, hiszen a sorban másodikként, 1975-ben alapították, tehát már csaknem ötven éve várja a természet szerelmeseit. A páratlan értékek jelentőségét jól mutatja, hogy alig három évvel az alakulás után már az UNESCO is bioszféra rezervátummá avatta, míg a park több része is jelentős egyezmények védelme alá tartozik.

Hazánknak akad néhány olyan jellegzetes tájegysége, amelyeket látva egyetlen pillantás alatt, beazonosítunk. Az egyik ilyen a Duna-Tisza közének változatos tája, hiszen a Homokhátság szélfútta homokbuckásaitől a szikes tavakon és pusztákon át a tanyavilágig minden egyedi, egyszeri.

Mini sivatagban érezhetjük magunkat a Fülöpházi homokbuckáknál, az alig öt-tíz méterre a táj fölé magasodó dombok igencsak elütnek a sík tájtól. Bár nem is a Szaharát látjuk, a színvilág is homoksivatagot idéz, amely abból fakad, hogy a buckák az Ős-Duna által a területre hozott hordalékból jöttek létre. A növényvilág is illeszkedett hozzájuk, csak itt-ott találunk a szárazságot jól tűrő példányokat.

A Kiskunsági Nemzeti Park mégis talán azért a legkülönlegesebb, mert egyedien maradtak meg és fonódtak össze természeti és a néprajzi értékek, no meg az alföldi gazdálkodáskultúra. Bugacról még az is hallott, aki az Alföldtől távol született, a Pásztormúzeumban nyaranta látványosan mutatják meg a lovasok a magyar virtust. Az egyik fontos tájegységen, a Felső-Kunságban ma is meghatározza a táj arculatát a hagyományos magyar háziállatfajták tartása, aki a legnagyobb szürkemarha-állományra kíváncsi, Apaj környékét ne hagyja ki.

Bár többnyire a síkvidékkel és a szikes pusztával azonosítjuk a Duna-Tisza közét, azért víz nélkül a Kiskunsági Nemzeti Parkban sem maradunk, édesvízi mocsártól sós vizű szikes tavakig mindennel találkozunk, a Tőserdő például kimondottan kedvelt vízi üdülőhely. A szegedi Fehér-tónál található kilátóról könnyedén bejárhatjuk a szemünkkel a tórendszert, míg a látogatóközponttól induló tanösvényen már a lábunkat is aktivizálhatjuk.

Kiskunmajsa határa a szegfűk birodalma, hiszen a bodoglári homokbuckás rész a tartós szegfű egyik élőhelye. Jól nézzük meg, mert ez a szegfű csakis a Duna-Tisza közén él, nem csoda, ha a növények és egyáltalán, a homokfelszín érdekében pallósor vezet a buckatatőn lévő tornyáig.

Forrás:

http://magyarnemzetiparkok.hu/kiskunsagi-nemzeti-park/

https://www.erdekesvilag.hu/tag/kiskunsagi-nemzeti-park/

https://www.cartourmagazin.hu/fulophazi-homokbuckak-es-a-kiskunsagi-nemzeti-park.html

https://utazom.com/vendegvaro/kiskunsagi-nemzeti-park

https://www.turistamagazin.hu/hir/ujdonsagok-es-regi-szepsegek-a-45-eves-kiskunsagi-nemzeti-parkban

Kiemelt kép forrása: shutterstock.com

Mintegy 3-4 millió évvel ezelőtt vulkánok rakoncátlankodtak a mai Balaton-felvidék területén. A kiömlő láva megszilárdult: ezt nevezzük bazaltnak. A jég, a víz és a szél formáló ereje képes volt megbontani és elhordani a lazább felszínt, a bazalttal azonban nem tudott megbirkózni. Így már csak ezek a karakán sziklák a tanúi az egykori felszín magasságának: ezért nevezzük őket tanúhegyeknek.

Kezdjük a tanúhegyek sztárjával

Balaton-felvidéki tanúhegy – neked is a Badacsony jut először az eszedbe? Nem véletlenül kapta a „tanúhegyek fejedelme” elnevezést, hiszen amellett, hogy ez a legismertebb, egyben a legmagasabb is mind közül. A balatoni tájnak igazi szimbóluma lapos és hosszúkás, úgynevezett koporsó formájú megjelenése, pedig felülről nézve inkább egy kicsit csálé köralakot ír le. Egy jó bor még az, amire az elsők között gondolni szoktunk a Badacsony hallatán: a hegy lankásabb részein a mediterrán jellegű éghajlat éppen ideális a szőlőtermesztéshez, így nem csoda, hogy ez az egyik legősibb borvidékünk.

A Badacsony „testvérei”

A Badacsonyhoz hasonlóan koporsó formában díszeleg ez a négy tanúhegy. A Szent György-hegyet a Badacsony kistestvéreként is szokták emlegetni: ha nem a Tapolcai-medence közepén magasodna, hanem ez is a Balaton partján állna, akár össze is lehetne keverni a kettőt, annyira hasonlítanak. A Csobánc testvéreihez képest kicsi, viszont elhelyezkedéséből adódóan innen nyílik a legjobb kilátás a többi tanúhegyre, de még a szomszédos Káli-medence irányába is ellátni. Ebből a típusból a Somló-hegy fekszik legészakabbra, egészen a Kisalföld határában találjuk. A Haláp-hegy talán a legkevésbé ismert, mivel a bányászat miatt teljesen elvesztette formáját.

A kúp formájú hegyek

A kúpalakúak típusából a Gulács a legmagasabb. Kicsit megdőlt formája miatt lehet, hogy Keresztury Dezső költő a magyar Fudzsiként emlegette. A Tóti-hegy abban különbözik tőle, hogy valamivel kisebb, történetükben azonban közös pont, hogy mindkettőt megtépázta az évtizedekig tartó bazaltbányászat. A Hegyestűre pozitív hatást is gyakorolt a bányászat: láthatóvá vált az egykori vulkán belseje. A legkisebb mind közül a Hegyesd: ez a hegy alig ismert, pedig egykor még vár is állt a tetején.

Forrás:

https://funiq.hu/4111-tan%C3%BAhegyek-a-balaton-felvid%C3%A9ken

A kép forrása: shutterstock.com

Nemrég indult sorozatunkban egymás után felfedezheted velünk hazánk nemzeti parkjait. Következzen most a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, amely a látogatók legnagyobb örömére már csaknem 25 éve fogja össze a magyar tenger körüli természeti szépségeket.

Egy álom teljesült be

A hazai természetvédők nagy és régi álma valósult meg 1997-ben, amikor a sorban nyolcadikként létrejött a Balaton környékének addig egymástól különálló védett területeit egybekapcsoló Balaton-felvidéki Nemzeti Park. A honlapunkon egy-egy természeti kincsével már külön-külön is foglalkoztunk – nem véletlenül, hiszen egyet-egyet végigjárva is életre szóló élményeket szerezhetünk, hát még ha az összeset vagy a többségét útba ejtjük!

Tavasbarlangtól a bivalyrezervátumig

Két látnivaló kiemelésével szeretnénk hatásosan visszaadni, mennyire sokszínű a Balaton vidéke, így a maga 57 ezer hektárnyi területével a harmadik legnagyobb nemzeti park is. Hegyi patakokéhoz hasonlóan kristálytiszta a Tapolcai-tavasbarlang vize, plusz ugyancsak a hegyvidékeket idézően egészséges a levegője, csak aztán nehogy elálljon a lélegzetünk a csónakázás közben a bámulatos karsztos látnivalóktól.

Máshogy, a maga ősi vadságában szép a kápolnapusztai bivalyrezervátum, amelyben hazánk legnagyobb látogatható bivalycsordája éli háborítatlanul az életét.

Regényélmények elevenednek meg

Aki olvasta a Tüskevárt vagy a Téli bereket, az Fekete Istvánnak köszönhetően szinte ismerősként járhat a Kis-Balatonnál. Persze a helyiek is gondoltak a nagy szerzőre, a Diás-szigeti emlékhellyel tisztelegnek előtte, és a Matula-kunyhó sem maradhat el, ám nem árt felfrissíteni az olvasmányélményekből szerzett ismereteinket. A Kis-Balaton ugyanis ma már nem egyszerűen a Balaton öble, hanem a vízvédelmi rendszer megvalósításával elképesztően sokszínű állat- és növényvilág otthona, ám a veszélyeztetettség miatt csak szabályozott keretek között lehet megismerkedni vele.

Pásztorkutyák birodalma

Sok-sok izgalmas tájegység mellett a Salföld is a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, egyik legfontosabb látnivalója. Pulik, pumik, mudik, egyszóval pásztorkutyák csaholnak boldogan, no meg rackajuhot, mangalicát, lovakat és szürkemarhát is megcsodálhatjuk. És ha a lovaglás nem lenne elég, a múltból ad látványos ízelítőt a kőkúti pálos kolostor romja, míg a gyógynövénykertben botanikai utazásban lesz részünk – csak győzzük befogadni a nemzeti park szépségeit!

Forrás:

http://magyarnemzetiparkok.hu/balaton-felvideki-nemzeti-park/

https://csodalatosbalaton.hu/hirek/balaton/a-balaton-felvideki-nemzeti-park-ot-csodaja/

https://welovebalaton.hu/toplista/csak-nezed-es-nem-hiszed-el-a-balaton-felvideki-nemzeti-park-legjobb-helyei