Szerző: Pálinkás Orsolya

Egészen egyedi dolgoknak is van világnapja, így talán nem is annyira számít egzotikusnak, hogy a barlangokat is „ünnepeljük”, minden évben június 25-én tartják a Föld szilárd kérgében természetes úton létrejött, két méternél hosszabb, ember által járható üregek napját.

Hazánkban van is mit dicsőíteni, hiszen se szeri, se száma a szépséges barlangoknak, amelyek különösen nyáron kínálnak hűsítő programot. Mivel a 2022-es évben szombatra esik a jeles alkalom, minden adva van egy frissítő és érdekes kiránduláshoz – ennek örömére hoztunk három kevésbé ismert, ám különböző szempontból különleges barlangot.

Anna-barlang

Éppen negyven éve annak, hogy fokozottan védetté nyilvánították a világszinten is párját ritkító Anna-barlangot Lillafüreden. Tudni kell, mésztufabarlangokat általában nem lehet látogatni, ám szerencsére a Bükki Nemzeti Parkban található hely kivétel, így érdemes élnünk a lehetőséggel. Az eleve szépséges vízesés mellett nyíló barlang járatai 570 méteren nyúlnak el, ebből egy-egy látogatás alkalmával nagyjából 200 métert járhatunk be. De még milyen 200 métert! A mésztufában keletkezett helyen megkövesedett növényi részeket leshetünk meg, változatos alakzatok tárulnak elénk, és még denevérekkel találkozhatunk. Viszont a barlangokhoz illően általában hűvös van, így akármilyen forró is kint a levegő, készüljünk melegebb öltözékkel.

Cserepes-kői-sziklaodú

Ha már a Bükki Nemzeti Parkban járunk, akár egy másik, megkülönböztetetten védett barlangba is elmerészkedhetünk. Az Országos Kéktúra által is érintett Cserepes-kői-sziklaodú az Anna-barlangétól jócskán eltérő, különleges kalandot kínál, hiszen a 823 méteren fekvő helyen bárki eltölthet egy éjszakát, amennyiben elviseli a nomád körülményeket. A Szilvásvárad közelében lévő nagyobbacska barlangteremben fapriccseket helyeztek el, a fekhely többi részéről magunknak kell gondoskodnunk. Arra járva elképzelhetjük, korábban hogyan húzódtak meg itt nemcsak természetjárók, vadászok, sőt még betyárok is.

Létrási-vizesbarlang

A régióban maradva extrém túrára vállalkozhatunk a Bükki Nemzeti Park munkatársainak a vezetésével a Létrási-vizesbarlangban. A szintén fokozottan védett, három kilométeres járatok izgalmas bemutatóterepnek számítanak a borsókövekkel, álló- és függőcseppkövekkel és cseppkőlefolyásokkal. A legnagyobb kihívást jelentő túrán négy óra alatt megjárjuk a hegy gyomrát, ám egyes részeken már nemcsak fizikai állóképességre, hanem némi lelkierőre is szükség lesz, így rutinosabban érdemes belevágni.

Forrás:

https://www.bnpi.hu/hu/reszletek/anna-barlang

https://www.termeszetjaro.hu/hu/hut/cserepes-koi-barlangszallas/32859713/

http://magyarnemzetiparkok.hu/letrasi-vizesbarlang/

Kiemelt kép forrása: shutterstock.com

Mi sem lehetne hasznosabb és kellemesebb időtöltés nyári kikapcsolódásunk során, mint megismerni és körbejárni hazánk történelmi jelentőséggel bíró kincseit. Érkezzünk vártúránk következő állomására: Bemutatjuk a visegrádi várat!

Mi magasodik a Dunakanyar felett?

Aki egyszer arra jár, biztosan nem felejti… A Dunakanyar felett magasodó fellegvár alulról legalább olyan impozáns látványt nyújt, mint amilyen lenyűgöző kilátás nyílik onnan az alant elterülő tájra, kiemelten az előtte kanyargó Dunára. Nem véletlenül kerekednek évente több tízezren útra azért, hogy megnézzék, ráadásul nemcsak a fellegvár vonzó, hanem az oda vezető, ízlésünk szerint választott könnyebb vagy nehezebb túraútvonal.

A visegrádi várról mindenki a hegytetőn álló épületegyüttesre asszociál, ám ha teljes képet akarunk kapni, akkor a Várhegy tövében található Salamon-torony és az Alsóvár se maradjon ki a sorból, mert ezek is a várhoz tartoznak.

Kis történelem

A most a láthatárt uraló vár egyébként nem az első, amelyet itt építettek, ugyanis azt a tatárjárás a 13. században elpusztította. A kettős várrandszert ugyanakkor még ebben a században megalkották, ráadásul később Károly Róbert király fővárosként használta a települést és a várat, így még jobban megerősítette és bővítette azt. Később tovább csinosították, ugyanakkor a török időkben már-már mérhetetlen károkat szenvedett, így csaknem az enyészeté lett. Végül az 1870-es években felvetődött az igény, hogy helyreállítsák, a tervet pedig fokozatosan meg is valósítottak, ennek köszönhetően láthatjuk a jelen állapotában.

Kiállítások sora

A belül kissé romos, ám azért megfelelő állapotúnak számító turistamágnes várban kiállítások sora idézi meg a gazdag és dicső múltat. A gyerekek egy-egy töriórán is elsüthető tudnivalót gyűjthetnek a vártörténeti, a Szent Korona- vagy a középkori fegyvertörténeti kiállításon, mint ahogyan a Panoptikum is izgalmas látnivalókat tartogat.

A belső várfal felé tartó szakaszon ráadásul a hagyományok jegyében az íjjal is megismerkedhetünk, lőhetünk egy-két kalodás fotót, sőt olykor még sólyombemutatót is tartanak. Az igazán elképesztő persze azonban a várteraszról elénk táruló panoráma, s várig vezető lépcsősoron felkaptatva a napi sportot is kipipálhatjuk. Szóval, kalandra fel, mert minden adva van egy tartalmas családi vagy baráti kiránduláshoz!

A sorozatunk korábbi részeit itt találod: Veszprém, Vajdahunyad, Regéc

Forrás:

https://visitvisegrad.hu/latnivalok/fellegvar

https://parkerdo.hu/turizmus/latnivalok/visegradi-fellegvar/https://kirandulastippek.hu/dunakanyar/visegrad-fellegvar

Kiemelt kép forrása: shutterstock.com

Folytatódik a meleg és nyárias jó idő, vele pedig a kirándulós-túrázós-otthonról kimozdulós időszak, amelynek örömére induljunk mi is vártúrára: az elkövetkező időszakban bemutatunk néhányat hazánk gyöngyszemei közül. A veszprémi, a regéci és a Vajdahunyad vára után jöjjön a somlói vár!

Felújított várban járhatunk

Kezdjük a legaktuálisabbal, hiszen éppen nemrég adták át a felújított somlói várat, miután nagyjából 310 millió forintból egy év alatt varázsolták csaknem újjá.

A keretből változatos módon tudták kicsinosítani a legkisebb történelmi borvidék ódon erődítményét: helyreállították a belső kaput, az egykori gyilokjárót, a belső járószintet, plusz feltárták a falakon található nyílásokat. Jutott pénz a válaszfalak és az ajtók rendbetételére is, leburkolták az udvart, kiépítették a vízelvezetést és zöldfelületet is létrehoztak, s talán a látogatók szempontjából a legizgalmasabb, hogy ingyenesen megnézhető kiállítást alakítottak ki.

Kérdéses, hogy mikor építették

Persze már a megújulás előtt is volt miért ellátogatni a bájos várba, amelynek igencsak hosszú múltra tekint vissza.

Hogy pontosan milyen hosszúra, azt egyébként nem tudni, hiszen a misztikusságot növeli, hogy képtelenek voltak pontosan megállapítani az építés időpontját. Valamikorra a tatárjárás utáni időszakra teszik, ám az biztos, hogy a XIV. században már királyi vár volt, 1479-ben pedig Mátyás király Kinizsi Pálnak ajándékozta. Később már Bakócz Tamás püspük idején élte a legszebb időszakát, ám aztán az évszázadok és a tulajdonosváltások során az egykor szép reneszánsz kastély romos állapotba került. Így aztán volt miért csinosítani, amelynek az eredményeit egy ideje már élvezhetjük.

Csak jussunk el oda! Régen ugyanis nem lehetett egyszerűen megközelíteni a Doba mellett, a bazaltos Somló-hegy északi oldalán, sűrű erdőburokban található váracskát, amelyet szakadék vesz körül az egyik oldalon, és csupán egy híd vezetett át rajta. Az elhelyezkedés miatt korábban katonailag fontos stratégiai pontnak számított, ám ma már kirándulóként nem az ellenséget, hanem a páratlan kilátást „kémleljük”, tiszta időben akár még Pápa városát vagy a Ság-hegyet is láthatjuk.

A vadregényes környezetben álló, a szabálytalanságával egyedi várat sokan a hatszögletű tornya miatt ismerik, ám nemcsak ezért a látványért érdemes a környékre látogatni. A Szent István-kilátó, a Szent Margit- vagy a Szent Ilona-kápolna, netán egyszerűen egy kirándulás a Somlón legalább annyira feltölti a hétköznapokban megfáradt testünket és lelkünket.

Forrás

https://sokszinuvidek.24.hu/viragzo-videkunk/2022/03/26/somloi-var-felujitas-atadas/

http://somloiborut.hu/a-somloi-var/

https://www.csobancvar.hu/magyar/oldalak/somlo_vara/

https://utazaskatalogus.hu/kirandulas-a-somlo-hegyen-latnivalok/#Somlo_vara

Kiemelt kép forrása: shutterstock.com

Nem mintha el kellene hagynunk a fővárost egy jó fürdőzéshez, hiszen Budapest egyik fő vonzerejének számítanak a gyógyfürdők, ám van valami bája egy-egy természetes vízparton kialakított szabadstrandnak, például annak, ha az ország legnagyobb folyójában, a Dunában mártózhatunk meg. A teljesség igénye nélkül mutatunk is négy legálisan használható Duna-parti szabadstrandot a főváros környékén.

A legális jelző fontos, hiszen nem játék a Dunában fürdőzni, a sodrás, az örvény és a vízáramlás veszélyt jelenthet, ezért nem érdemes kalózkodni. Ugyan 1973-ig szabadon lehetett úszni a folyóban, ma már jóval szigorúbbak a szabályok, amelyeket a saját érdekünkben meg se próbáljunk kijátszani, mindemellett a vízirendészet is szigorúan bünteti a partizánkodást. Egyelőre nincsen hiteles lista arról, hogy 2022-ben hol lehet engedélyezetten fürödni a Dunában, ám az elmúlt évek tapasztalatai alapján nyugodtan vehetjük az irányt az alábbi helyek felé, ahol tavaly is gond nélkül fürödhettünk.

Dunakeszi

Az elmúlt években kedvelt célponttá vált Dunakeszi szabadstrandja, ahol kialakították a megfelelő infrastruktúrát a fürdőzőknek, legyen szó öltözőkről, mosdókról, vagy a családosokra gondolva játszótérről. A természetesen ingyenesen használható partszakasz hozzávetőleg 250 méteres, ám nem a tipikus tengerpartot juttatja eszünkbe, mert a partja kavicsos.

Göd

Tíz éve nyílt meg a gödi Széchenyi szabadstrand, amelynek már korábban is működött a helyén egy „beach”, ám onnantól kezdve jóval kiépítettebbé vált a helyszín. A Dunakanyar kapujának is nevezett Gödön jellemzően remek a vízminőség, és minden szolgáltatás megtalálható, amely élvezetessé teszi a mártózást a forró napokon.

Szentendre

A fővárosiak négyévszakosan kedves kirándulóhelye Szentendre, amely persze a dunai szabadstrandok terén sem okoz csalódást. Elég csak a Postás strandra gondolni, amely szintén hódít a remek vízminőséggel, és bár „csak” 150 méteres a partszakasz, homokra teríthetjük le a törölközőnket. 

Horány

A fővároshoz közel fekszik Horány is, ahol már kavicsos-homokos partszakasz fogad minket, ám abszolút kedvező a kisgyermekeseknek, hiszen szelíden, lassan mélyül a rendre kiváló minősítést kapó folyóvíz. Ha nem vinnénk magunkkal harapnivalót, a közeli éttermek valamelyikében megebédelhet a család.

Forrás:

https://nlc.hu/szabadido/20210517/szabadstrand-termeszetes-furdohely-budapest-duna/

https://strand.hu/strand/dunakeszi-szabadstrand-543

https://dunapartprogram.hu/idilli-csendes-es-tiszta-szabad-strandok-a-dunan/

Kiemelt kép forrása: shutterstock.com

Itt a jó idő, és vele a kirándulós-túrázós-otthonról kimozdulós időszak, amelynek örömére induljunk mi is vártúrára: az elkövetkező időszakban bemutatunk néhányat hazánk gyöngyszemei közül. Következzen ezúttal a regéci vár!

Hatalmas felújítások az elmúlt évtizedekben

Ha az Országos Kék Túra zempléni szakaszán járunk, érdemes kitérőt tennünk a regéci vár felé, amely egy vulkáni kúpról magasodik a táj fölé. Azt pontosan nem tudjuk, hogy mióta áll a helyén, ám a kutatások arra utalnak, hogy már az 1300-as évekre elkészült. Története igencsak kalandosan alakult, rengetegszer cserélt gazdát, így például II. Rákóczi Ferenc is eltöltött itt néhány évet gyerekként. Kuruc központ is lett, amely szinte a vesztét okozta, mert később lerombolták, a kövekből pedig még a környékbeliek is magukkal vittek néhány darabot.

Az évszázadok során alig tettek valamit az újjáépítés vagy a helyreállítás érdekében, ám nagyot változott a tendencia azután, hogy a regéci önkormányzat 1999-ben elkezdte a régészeti kutatásokat. Az elmúlt évszázadok legnagyobb beruházásának számított, hogy 2003-ban helyreállították az északi bástyát, és itt nem álltak meg: később rendbe hozták az Öregtornyot, amely 330 év után érte el az eredeti magasságát, kiállítótermet is kialakítottak, míg 2021-ben adták át a reneszánsz palotaszárnyat.

Ha az önkormányzaton múlik, tovább folytatják a munkálatokat, hogy a regéci vár ismét a teljes fényében tündököljön.

Miért olyan különleges?

A vár szépségét a felújított részeken túl maga a kialakítás adja, hiszen az alaprajza szabálytalan, úgynevezett belsőtornyos hegyi várnak számít. A rekonstrukciók után már szó sincs romos állapotokról, interaktív, a gyerekeket lebilincselő érdekes kiállítások, multimédiás bemutatók sorát alakították ki, sőt létrehozták az ország első reneszánsz babaházát is.

Hogyan érkezhetünk meg Regécre?

Ha kedvet kaptál a bájos kis településhez és a szép várhoz, akkor bár vonattal is megközelíthető, a legegyszerűbb autóba pattanni, hiszen még a fővárosból is odaérünk két és fél óra alatt. Akár a vár közvetlen közelébe is felhajthatunk kocsival, ám a családosok babakocsival is elkaptathatnak a várhoz. Egyébként ha már a környéken járunk, a sárospataki Rákóczi-várat, a meseszép Boldogkő várát vagy éppen a vizsolyi református templomot is megleshetjük.

A sorozatunk korábbi részeit itt találod: Veszprém, Vajdahunyad

Forrás:

https://www.regecivar.hu/

https://varleso.hu/var/regec

https://kirandulastippek.hu/zemplen/regeci-var

https://www.regec.hu/

Kiemelt kép forrása: shutterstock.com

Az orchidea az a típusú növény, amely különlegességével egy virágboltba lépve rögtön magára irányítja a figyelmünket, és nem is ereszti el egyhamar. Szerencsére természetes környezetben is láthatunk néhányat hazánkban a szépséges növényekből, még ha a vadorchideák el is térnek az üzletben árulttól.

Mindent a szemnek, semmit a kéznek

Világszerte nagyjából 30 ezer természetes fajtája létezik az orchideáknak, viszont a különböző keveredések, nemesítések miatt akár százezerre is tehető a hibridtípusok száma. Ebből idehaza csak néhány fajta él vadon, amelyek a kosborfélék családjába tartoznak, és ugyanúgy magukra vonzzák a tekintetünket, akárcsak a virágboltban árult „testvéreik”.

A trópusokkal ellentétben azonban itt nem felfelé, a fákra kell néznünk, hanem lefelé irányuljon a tekintetünk, hiszen a vadorchideák a talajon, nedves erdőkben, mocsaras lápréteken és gyepeken nőnek, jellemzően májusban és júniusban pompáznak teljes virágukban.

Fontos észben tartani, hogy Magyarországon minden fajtája védett, közülük 16 faj ráadásul fokozottan védett, ezért tényleg csak nézni és fényképezni szabad, hozzányúlni, főleg leszakítani semmiképpen sem. Már csak azért sem ajánlatos túl közelről figyelni őket, mert érzékenyen reagálnak mindenre, és ebbe nemcsak a környezeti változások tartoznak bele. Az átültetéssel például nagy eséllyel vége lesz a növénynek.

Hol láthatunk vadorchideákat?

Szerencsére szinte az ország minden táján találunk virágzó vadorchideákat. Az akár 50 centisre növő erdei vagy bíboros kosbor a Cserhát, a Mátra, a Börzsöny és a Keszthelyi-fennsík dísze, míg a magyar felfedezőről elnevezett tallós nőszőfű a legnagyobb számban a Mecsekben virágzik.

A mocsári kosbor sötétlila, fürtös, könnyen észrevesszük a Balaton körül, a Kisalföldön, a Duna-Tisza-közén vagy a Bodrogközben. A füles kosbor inkább erősen rózsaszínes, és legyünk őszinték, nem kellemes az illata, a Bükk-vidéken és a Börzsönyben díszíti a környezetet. Ellenben a bájos fehér sarkvirág kellemes vaníliaillattal és a fehér-krémszínű virágokkal véteti észre magát a Keszthelyi-fennsíkon. A szintén rózsaszínes-lilás tarka kosbor a Gödöllői-dombság ékszere.

A fokozottan védett rigópohár egy része már kihalt, ám a Bükk-vidéken látunk még néhányat a hatalmas értékű orchideából. Hozzá hasonlóan a légybangó egy-egy példánya is 250 ezer forintot ér, és a sötétbarna-fekete virágait nem kell nagyítóval keresni a Szigetközben vagy a Bükki Nemzeti Parkban.

Forrás:

https://femina.hu/utazas/magyarorszag-orchideai/

https://kert.tv/oshonos-orchidea/

Nem fér kétség ahhoz, hogy a természetben találunk olyan gyógynövényeket, amelyek jelentősen hozzájárulnak egészségünk megőrzéséhez, bizonyos problémák enyhítésére is szolgálhatnak. Így tavasszal ráadásul kikapcsolódásnak sem utolsó program, családi felfedezőút lehet egy-egy gyógynövénytúra a zöldellően ébredő természetben, ezért mutatunk néhány hasznos és szabadon begyűjthető jótékony hatású növényt.

Kövessük az illatot!

Korábban már írtunk a például a Gerecsében nagy tömegben nőddögélő medvehagymáról, amely az ízén túl az élettani előnyei miatt is kedvelt. Remekül irtja a baktériumokat, védi a szívet, tisztítja a hajszálereket, serkenti az emésztőrendszer működését, csökkenti a vérzsírt, így összességében egy méregtelenítő kúrának is remek eleme lehet. Salátaként, pestóként, mártásként és pogácsa alapanyagaként is tálalhatjuk.

A tyúkok eledele a mi gyógyszerünk

Nem kimondottan tavaszi, inkább egész évben zöldellő növény a tyúkhúr, amelyet a vidéki gyerekek garantáltan ismernek, hiszen ezt szedhették a kétlábú házi jószágoknak. Talán kevésbé tudott, hogy az embereknek is hasznos, hiszen zsírégető-anyagcserejavító tulajdonságai vannak, amelynek hála javítja a vércukor- és a koleszterinszintet. Sokaknak fogyókúrás gyógynövényként vonzó, ám a reumás panaszok ellen is hasznos lehet, sőt még légúti megbetegedések tüneteit is enyhítheti. Akár salátaként is fogyaszthatjuk, ám teaként, cseppként vagy étel alapanyagaként is ajánlják.

A kökény jótékony hatásai

Régóta ismert a csalán reumatikus panaszokat enyhítő, tisztító, méregtelenítő hatása, teaként sokan fogyasztják. Ezért inkább egy kevésbé ismert, ám szintén értékes gyógynövényt mutatunk be: a kökényt, amelyet a legtöbbször ugyancsak teaként fogyasztanak.

Az erdőszéleken tutira láttunk már fehéren virágzó bokrokat, amelyekről a túránk alkalmával beszerezhetjük az áldásos hatású, vízhajtó, méregtelenítő kökényvirágot. Az anyagcsere felpörgetésével és a zsírok lebontásával segíthet a fogyókúrában, ezáltal a nyárra tervezett „beach body” elérésében is.

Kis kiegészítés: egyrészt a gyógynövényeket érdemes az autóutaktól minél távolabb gyűjteni, hogy szennyeződésmentesek legyenek, másrészt, ha bizonytalan vagy abban, hogy mit találtál, akkor kérd inkább szakértő segítségét. Eleve meg is előzhetjük a tévedést azzal, ha szervezett gyógynövénytúrához csatlakozunk.

Forrás:
https://szeretunkzala.hu/mit-szedhetunk-a-tavaszi-erdoben-gyogynovenytura-ajanlo/

https://www.agrarszektor.hu/kiskertblogger/tyukhur-gyogynoveny-es-gyomnoveny-egyben-tyukhur-csepp-tyukhur-tea-hol-kaphato.25814.html

https://sokszinuvidek.24.hu/eletmod/2018/10/15/kokeny-a-gyogynoveny-aminek-minden-resze-felhasznalhato/

Kiemelt kép forrása: shutterstock.com

Itt a jó idő, és vele a kirándulós-túrázós-otthonról kimozdulós időszak, amelynek örömére induljunk mi is vártúrára: az elkövetkező időszakban bemutatunk néhányat hazánk gyöngyszemei közül. A veszprémi után következzen a Vajdahunyad vára!

Eredetileg fából készült, ám mindenkit elvarázsolt

Egy-egy fényes estén valóságos szelfiháttérnek kívánkozik a Vajdahunyad vára Budapesten, a Városligetben, és persze nappal sem kevésbé vonzó látvány. Már több mint száz éve pompázik a helyén, hiszen eredetileg az 1896-os millenniumi ünnepségekre építették – kezdetben fából készült, ám Alpár Ignác építész műve annyira lenyűgözött mindenkit, hogy 1908-ra felépítették a tartós anyagokból, kőből és téglából.

A ma látható változat is a magyar építészeti hagyományok és különböző művészeti stílusok, így a román, a gótikus, a reneszánsz és a barokk magával ragadó kevercse. Ráadásul nemcsak stílusokat, hanem különböző híres magyar építészeti emlékeket, így például a jáki templom, a pécsi dóm vagy a gödöllői kastély egy-egy motívumát is megidézi, míg a vár meghatározó része az erdélyi Vajdahunyad várkastély főhomlokzatát hozza elénk, innen is kapta a köznapi nevét. Ez pedig hivatalosan a kevésbé megkapóan hangzó Történelmi épületcsoport.

Oroszlános kőhíd, Mezőgazdasági Múzeum

Hajlamosak vagyunk elsétálni a hozzánk közel lévő, megszokott szépségekhez, ám ha évente akár több százezer külföldi turista látogatja meg, mi se maradjunk ki a jóból. A Városligetben a Széchenyi-szigeten található várba önmagában látványos oroszlános kőhídon léphetünk be, összességében négy híd vezet el hozzá.

Az épületcsoportot összesen 21 rész alkotja, amelyek trapéz alakú udvar körül rendeződnek el. Kedvelt látnivaló a Ligeti Miklós alkotta Anonymus szobor, míg az Alpár Ignác kedvencének számított a ma már növényekkel teljesen benőtt, romantikus hangulatú kolostor-keringő. Mi sem fogunk csalódni benne, ahogyan a kategóriájában Európa legnagyobbjának számító Magyar Mezőgazdasági Múzeumban sem, a látogatható tornyokról már nem is beszélve.

Olyan szemmel is nézhetjük a Vajdahunyad várát, hogy a második világháború borzalmai megtépázták, így a bombatalálatok után fel kellett újítani, hogy aztán 1991-ben műemlékké is nyilvánítsák. Ha ha már arra jársz, a Városligetet se hagyd ki, és persze a Hősök terén is érdemes megállni néhány percre.

Forrás:

https://welovebudapest.com/hely/vajdahunyad-vara

https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/muzeum/vartortenet

https://csodasmagyarorszag.hu/cikkek/vajdahunyad-vara

https://www.orszagjaro.net/vajdahunyad-vara-budapest/